Miniszteri rendelet

15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet

a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bérlőkijelölési jogával érintett és műteremlakásként vagy szükség-műteremlakásként juttatott lakásokra (a továbbiakban: műteremlakás).

2. §

E rendelet alkalmazásában

  1. műterem: a lakáshoz kapcsolódó olyan helyiség, amelynek általában

    • alapterülete a 20 négyzetmétert meghaladja,
    • belmagassága legalább 3 méter,
    • ablaka északkeleti, északi vagy északnyugati tájolású, és ablakfelülete legalább 5 négyzetméter;

  2. műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, továbbá az, amely műteremmel nem rendelkezik, de bérlője részére műteremlakásként került bérbeadásra;

  3. szükség-műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, és egyebekben a komfort nélküli lakás feltételeinek megfelel.

3. §[2]

(1) Műteremlakás bérlőjének képzőművész, iparművész, fotóművész, illetve ipari tervezőművész (a továbbiakban együtt: alkotóművész) jelölhető ki.

(2) A műteremlakás bérlőjét a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) jelöli ki nyilvános pályázat alapján. A Társaság a nyilvános pályázatot a tulajdonos helyi önkormányzatnak (a továbbiakban: önkormányzat) a lakások bérletére vonatkozó rendelete, illetőleg véleménye figyelembevételével - a Társaság mellett működő Alkotóművészeti Műteremlakás Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követően - írja ki.

(3) A Bizottság hat állandó és egy nem állandó tagból álló javaslattevő testület.
Az állandó tagok személyét a Társaság javaslatára a miniszter hagyja jóvá. A Társaság legalább kettő állandó tagot a képzőművészet, az iparművészet, valamint a fotóművészet területéről az alkotóművészeti szakmai szervezetek, egy állandó tagot a Magyar Művészeti Akadémia javaslatának figyelembevételével jelöl. A Bizottság nem állandó tagja az önkormányzat által jelölt személy.

(4) A pályázati eljárás menetét, valamint a Bizottság működési rendjét a Társaság által az e rendeletben foglaltakra figyelemmel elkészített és a miniszter által jóváhagyott szabályzat állapítja meg.

(5) A műteremlakás bérlőjének kijelölésére irányuló nyilvános pályázati kiírás tartalmazza különösen:

  1. a műteremlakás címét, térmértékét, komfortfokozatát, tájolását,

  2. a műteremlakásra pályázatot benyújtani jogosultak körét,

  3. a bérleti szerződés időtartamát,

  4. a bérbeadás feltételeit,

  5. a műteremlakás lakbérének mértékét,

  6. a műteremlakás megtekintésének lehetőségét, időpontját,

  7. a pályázat benyújtásának határidejét, a benyújtás formai követelményeit,

  8. a pályázat benyújtásának feltételeit, valamint

  9. a szakmai bírálat szempontjait.

 
(6) A pályázat eredményességéről és a nyertes pályázó személyéről a Bizottság javaslata alapján a Társaság dönt.

(7) A Társaság a műteremlakás bérlőjeként történő kijelölést tartalmazó döntésről értesíti a nyertes pályázót, valamint az önkormányzatot.

4. §

(1) A műteremlakás bérlőjét határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig lehet kijelölni.

(2)[3] Bérlőtársként a házastárs, a gyermek (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek), a szülő (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő), valamint az élettárs jelölhető ki, amennyiben azt az alkotóművész kéri. A Bizottság javaslatát erre nézve figyelembe kell venni.

5. §

(1)[4] A bérlő a műteremlakásba a Társaság hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, a gyermekét (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, a szülőjét (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét), valamint az élettársát és élettársa kiskorú gyermekét.

(2) Az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a műteremlakás bérleti jogának folytatására nem jogosult, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(3)[5] Amennyiben a bérlő, továbbá az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése után a műteremlakást nem hagyja el, - mint jogcím nélküli lakáshasználó - a lakásbérleti szerződés megszűnésétől számított két hónap eltelte után egy évig a lakásra megállapított lakbér összegének háromszorosát, egy év eltelte után ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.

6. §

(1)[6] A bérlő a műteremlakásba - az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl - más személyt csak a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2)[7] Az (1) bekezdés alapján befogadott személy csak a bérlő lakásbérleti szerződésének fennállásáig jogosult a lakásban lakni, a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Az e személyt terhelő lakáshasználati díjra vonatkozóan az 5. § (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

7. §[8]

(1) A Társaság előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül befogadott személy - az 5. § (1) bekezdés kivételével - a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnése esetén a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnésétől számított két hónap eltelte után a lakásra megállapított lakbér összegének ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.

8. §[9]

A műteremlakás bérlője a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést alkotóművésszel a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával köthet. A Társaság az előzetes hozzájárulását a Bizottság javaslata alapján adja ki.

9. §[10]

A bérlő a műteremlakás bérleti jogát alkotóművész javára cserélheti el a bérbeadó, továbbá - a Bizottság javaslata alapján - a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával.

10. §

A műteremlakás vagy annak egy része albérletbe nem adható.

11. §[11]

(1) A műteremlakást elidegeníteni a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával csak kivételes és indokolt esetben lehet, így különösen akkor, ha a műteremlakásban az alkotóművész igazoltan saját költségén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti átalakítást, bővítést, vagy korszerűsítést végzett. A Társaság az előzetes hozzájárulását a Bizottság javaslata alapján adja ki.

(2) Az alkotóművész a saját költségén végzett (1) bekezdés szerinti átalakítást, bővítést vagy korszerűsítést a nevére kiállított, a műteremlakás azonosítására alkalmas számlával, valamint az önkormányzat által kiadott tulajdonosi vagy bérbeadói hozzájárulással igazolja.

12. §

(1)[12] Az 5. § (3) és a 6. § (2) bekezdésében, továbbá a 7. §-ban rögzített lakáshasználati díjak lakbért meghaladó részét, valamint a 11. § alapján a Társaság hozzájárulásával elidegenített önkormányzati tulajdont képező lakások vételárának 70%-át [1991. évi XXXIII. tv. 43. § (1) bek.] a Társaság elkülönítve kezeli.

(2)[13] A Társaság az (1) bekezdésben meghatározott bevételeket - a Bizottság véleményének előzetes kikérésével - kizárólag új műteremlakások és műtermek építésére, továbbá műteremlakások, illetve egyéb, alkotóművészeket szolgáló ingatlanok felújítására használhatja fel.

13. §[14]

A Társaság az önkormányzattal megállapodásban rögzítheti különösen:

  1. a műteremlakások bérletére irányuló pályázatok előkészítésére vonatkozó együttműködés módját,

  2. a műteremlakásban lakó személyek lakáshasználatot érintő jogcímének változását követő eljárás folyamatát,

  3. a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének a Társaság javára történő megfizetésének rendjét,

  4. az elidegenítésből származó bevételek elszámolására vonatkozó szabályokat,

  5. a műteremlakások fenntartásával, a műteremlakásokat érintő beruházás költségmegosztásával, továbbá a járulékos közüzemi terhek viselésével kapcsolatos kérdéseket,

  6. a jogcím nélküli lakáshasználók kihelyezésével, a kihelyezés költségeinek megosztásával összefüggő szabályokat,

  7. az önkormányzat vagy vagyonkezelő szerve által a műteremlakásra kötött bérleti szerződés tartalmát,

  8. a Bizottság önkormányzat által delegált tagjának személyére, jelölésére, visszahívására, továbbá személyes közreműködéssel járó feladataira vonatkozó rendelkezéseket,

  9. a Társaság gazdálkodását támogató információk, nyilvántartások, műteremlakásokat érintő stratégiai tervek átadásának, megosztásának módját,

  10. a rendszeres együttműködésért, kapcsolattartásért felelős személyek megnevezését.

 

14. §

Ha e rendelet hatálybalépése után a szükség-műteremlakásra fennálló szerződés megszűnik, abba határozatlan időre bérlőt kijelölni nem lehet.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. napon lép hatályba; azonban a műteremlakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

 



[1] Módosította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 9. § a).

[2] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[3] Módosította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 9. § c).

[4] Módosította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 9. § b).

[5] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 2. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[6] Módosította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 9. § b).

[7] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 3. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[8] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 4. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[9] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 5. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[10] Módosította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 9. § b)-c).

[11] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 6. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[12] Módosította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 9. § b).

[13] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 7. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

[14] Megállapította: 43/2012. (XI. 29.) EMMI rendelet 8. §. Hatályos: 2012. XII. 7-től.

  • Éljen a Grund!

    Száztíz éve született minden idők legsikeresebb ifjúsági regénye: A Pál utcai fiúk. Több generáció nevelkedett Molnár Ferenc történetén, melyből filmes feldolgozástól kezdve színpadi musicalig, szinte már minden készült. A tanulságot többszörösen igyekeztek a fejünkbe verni, de valahogy mégsem sikerült megragadni[…]

  • Magyar kárpitművészek Zágrábban

    Kortárs magyar kárpitművészek munkáival ismerkedhetnek meg azok, akik megtekintik a Magyarok szőtték címmel május 24-én Zágrábban nyílt kiállítást. A MANK Nonprofit Kft. szervezésében nemzetközileg elismert kárpitművészek alkotásai kapnak helyet a Zágrábi Magyar Kulturális Intézetben.Dr. Iva Hraste Sočo, a Horvát Köztársaság[…]

  • Magyar vizsgafilm Cannes-ban

    Szentpéteri Áron Láthatatlanul című rendezését meghívta a 70. cannes-i filmfesztivál a Cinéfondation programjába, mely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel. A 32 perces vizsgafilmet május 24-én mutatják be a fesztivál közönségének. A Kultúra.hu Szentpéteri Áronnal, a film alkotójával beszélgetett a[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.