Köszöntő

Tisztelt Látogató!

A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (MANK Nonprofit Kft.) története a XX. század elejére vezethető vissza. A második világháború előtt, az országban az alkotóművészet különböző ágai szerinti támogató alapok működtek, megteremtve ezzel a mecenatúra rendszerét is.

1945 után, a kommunizmus térhódításával, szovjet mintára létrejött a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. A Művészeti Alap munkáltatója volt minden magyar alkotóművésznek, és a rendszer közveszélyes munkakerülőnek tekintett minden olyan művészt, aki nem volt tagja az Alapnak. A művészek részesültek a rendszer előnyeiből is, hiszen az létbiztonságot nyújthatott számukra, ugyanakkor elvette tőlük az alkotás szabadságát.

A rendszerváltás után, 1992-ben létrejött – a Művészeti Alap vagyona egyben tartásának érdekében –, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány. A Közalapítvány átalakított rendszerben nyújtott szolgáltatásokat a művésztársadalomnak, de a XXI. század elejére egyre inkább világossá vált, hogy a modern kor kihívásainak, nem tud megfelelni, nem találja a szerepét és helyét az igazgatási rendszerben.

A polgári kormány 2011-ben döntött a Közalapítvány megszüntetéséről, és arról hogy a közel 7 milliárd forint értékű ingatlanvagyona egy új szolgáltató szervezet, a MANK Nonprofit Kft. tulajdonába kerüljön. Szintén ebben az időszakban döntött a Parlament a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jogkörének és feladatainak kiszélesítéséről. Így világossá váltak és megerősödtek a különböző szerepek.

Az MMA, mint köztestület a magyar művészet kutatásával, közkinccsé tételével és a művészek képviseletével foglalkozik, a több mint 20 éve létező Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozását oldja meg, míg a 2011-ben létrehozott, 100%-os állami tulajdonban lévő MANK-nak deklaráltan az a feladata, hogy az alkotóművészeteknek és az alkotóművészeknek szolgáltasson.

A MANK felett a tulajdonosi jogokat, így a felügyeletet is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolja. A MANK alkotóházakat tart fenn Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen, továbbá két művésztelepet üzemeltet, a Hódmezővásárhelyit, illetve a Szentendrei Régi Művésztelepet, ahol igyekszik kiállítási lehetőségeket is teremteni a magyar alkotóművészek számára, a MANK Galériában.

A MANK működteti az állam által finanszírozott, 12 művészeti területet lefedő, fiatal előadó- és alkotóművészeket támogató ösztöndíjakat, továbbá a volt Képző- és Iparművészeti Lektorátus beolvadásával alkotóművészetet támogató szakmai tevékenységet is végez, így többek között köztéri szobrokról és egyéb műalkotásokról ad ki szakvéleményeket. A MANK szolgáltatásait a Magyar Mecénás Program (MMP) segítségével teszi elérhetővé a magyar alkotóművész-társadalom számára, amely programhoz eddig közel 4 000 művész és 20 társadalmi szervezet csatlakozott. A MANK kiadásában jelenik meg a kultúra.hu online kulturális magazin is.

Az ingatlankezelésben meglévő tudásra alapozva, az EMMI döntése értelmében, a MANK látja el a 33 állami kulturális intézmény közös-energiabeszerzési feladatát is.

A MANK a tulajdonában lévő ingatlanokat az alkotóművészeti célok figyelembevételével felelősen kezeli, és zömében állami támogatással megindult azok teljes felújítása is.

A MANK 2011-es megalakulása óta számtalan feladatot végzett el, amelyek közül a legjelentősebb és leglátványosabb az alkotóház- és művésztelep-rekonstrukciós program elindítása volt. A Nemzeti Kulturális Alap támogatása, az EMMI által biztosított forrás, és a MANK saját bevételei révén az ingatlanokra valamivel több, mint 1 milliárd forintot költött, ebből közel 250 millió forint jutott Szentendre felújítására, 280 millió forintba került a zsennyei rekonstrukció és 500 millió forintba a Szigligeti Alkotóház.

A program első lépéseként teljesen megújult a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol a galéria és a MANK központi irodája is helyet kapott. A művésztelepet 2013. szeptember 27-én Balog Zoltán miniszter úr avatta fel. A pályáztatási folyamat lezárultával – 2014. április 1-jétől, három éves időtartamra – 19 művész költözött be a megújult műtermekbe.

A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén indult, az épület teljes rekonstrukciója megtörtént. A kastély az 1914-15-ös állapotának megfelelően újult meg. Teljesen új homlokzat készült, korszerű lett az elektromos hálózat és a gépészet, megtörtént a belső újravakolás és festés is. A beruházással egy télikert, nagyobb étterem és társalgó, illetve 30 vendégszoba jött létre. A komfortszint 4 csillagos minőségűre változott, ma már minden szoba külön fürdőszobával ellátott. Megújult továbbá a kastély és az arborétum főkerítése is. Felépült egy madáretetőt formázó fogadóépület, amelynek köszönhetően az alkotóház vendégeinek zavarása nélkül vált látogathatóvá a kastély természetvédelmi oltalom alatt álló arborétuma. A beruházás során az épületbe új bútorok , illetve a korábban meglévő, teljesen felújított antik bútorok kerültek, valamint a zongora restaurálása is megtörtént. Az alkotóházat 2014. december 12-én avatták fel Balog Zoltán miniszter, L. Simon László miniszterhelyettes és Hoppál Péter államtitkár urak.

A Zsennyei Alkotóház felújítása szintén 2013. december végén indult, a 400 éves épület régi pompájában ragyog a felújítást követően. Az épület új tetőt kapott, az új homlokzat pedig vízálló, de légáteresztő lett. Javításra vagy szükség szerint cserére kerültek a külső és belső nyílászárók, felújításra a fürdőszobák, valamint megtörtént a teljes belső festés is. Korszerű lett a konya és az Alkotóház, új elektromos külső-belső világítótestek és egyéb szerelvények kaptak helyet, továbbá díszkivilágítást is kapott az épület. Elkészült egy, komolyzenei próbákra alkalmas zeneterem, ide került egy új zongora is. Az épület környéki összes közmű cseréje mellett, az alap földfelszín alatti és feletti szigetelése is megtörtént. A bútorok restaurált, teljesen felújított állapotban kerültek vissza a szobákba, és megújult a 16 hektáros őspark is. Az alkotóház ünnepélyes megnyitója 2014. december 29-én volt.

A felújítások további tervei is elkészültek, a szükséges források körvonalzódnak, így remélhetőleg a közeljövőben folytatódhat Művésztelep és Alkotóház rekonstrukciós program, megkezdődhet a Hódmezővásárhelyi Alkotóház és Művésztelep, valamint a Kecskeméti és a Hédervári Alkotóházak felújítása is.

A Kormány számos kulturális nagyberuházást indított el, ezek közé kapcsolódhat, a volumenében kisebb, de jelentőségében nagy Művésztelep és Alkotóház Rekonstrukciós Program. Magyarországon, az alkotóművészet terén, az elmúlt negyven évben nem történtek olyan fejlesztések, mint a közelmúltban. A Kormány ezzel azt üzeni a magyar alkotóművészeknek, hogy a Magyar Állam számára ők is a nemzet kiemelt fontosságú és megbecsült tagjai.

 

Szentendre, 2014. december 31.

 

  • Orhan Pamuk Nobel-díjas író Budapesten

    „Egy regénynek nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról kell szólnia” – fogalmazott Orhan Pamuk Nobel-díjas török író április 21-én Budapesten. A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezett író nem politikusokról, uralkodókról írja meg könyveit, a történelemről inkább az átlagemberek[…]

  • Teátrum nyílt a pesti Broadwayn

    Új, izgalmas színháztérrel bővült a budapesti Broadway. Megnyitották a nagyközönség előtt április 20-án a Kálmán Imre Teátrumot, amely a Budapesti Operettszínház kamaratermeként fog működni. Az egykori Moulin Rouge helyén elsőként Kálmán Imre egyik művével, a Riviera girl-lel találkozhat a nagyérdemű,[…]

  • A kalóz az Operában

    A Manon, A hattyúk tava, A diótörő és a Don Quijote után újabb nagyszabású balettelőadás, A kalóz premierjének helyszíne lesz április 21-én az Operaház. A darab koreográfiáját Petipa és Szergejev nyomán Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás készítette. A Magyar Nemzeti[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.