A népdal és a néptánc erejéről

Faragó Laura Kossuth- és Magyar Örökség díjas magyar énekművész, népdalénekes és Laklóth Aladár színművész mesélt életéről, karrierjéről az Adventi ünnepi Alkotóművészeti Szalon decemberi programján.

 

 

Régóta kereste a módját annak a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., miként lehet a magyar alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne közöttük a társasági szálakat erősíteni annak érdekében, hogy a magyar kulturális élet vagy annak egyes területei erősebbek és szervezettebbek legyenek. Ezért gondoltak arra, hogy havonta egyszer néhány órára szalont nyitnak a Mailáth-palota épületében, a Cseh Tamás Archívum termeiben.

 

A decemberi vendégeket a népzene és a néptánc szeretete kötötte össze, hiszen míg Faragó Laura országos ismertségre 1970-ben tett szert, amikor első helyezést ért el a Röpülj, páva! című televíziós vetélkedőn, addig Laklóth Aladár, aki a számos színházi szerepe és kölcsönzött szinkronhangja mellett a Rock Színház alapítójaként vált ismertté, néptáncolni tanult ifjú korában. Mindkettőjüknek tartást adott a néptánc és a népzene. Egyetértettek abban, hogy aki ezen a népi kincsen nő fel, könnyebben tudja megítélni, mi a jó, és mi a rossz. Páncéllal vértezi fel az embert, amely megvédi a testet és a lelket, amire igazán szükség van egy olyan szakmában, mint az előadóművészet, amelynek képviselői ki vannak téve a könnyebb ellenállás felé való elmozdulás csábításának. „Vigyázni kell, hogy a rohanó világunkban ne híguljanak fel ezek az értékek” – fogalmazott Faragó Laura.

 

A népdalénekes a 70-es években robbant be a köztudatba a dalversennyel, amely előtt aligha lehetett nacionalista dalanyaggal színpadra lépni az akkori magyarságellenes légkörben. A megméretés érdekessége volt, hogy április 4-én tartották a döntőt, a szovjet csapatok „felszabadításának” emléknapján, így aznap a televízió csak népdalokat közvetített – ezt pedig már a tévén keresztül Laklóth Aladár is átélhette. Ráadásul minden fellépést egy-egy irodalmi hang vezetett fel, így Kodály Zoltán felesége, vagy éppen Illyés Gyula léphetett a kamerák elé, és osztották meg egyébként a magyarsággal kapcsolatos gondolataikat, amelyeket egyébként nem lehetett kimondani. Ebből az élményből táplálkozva indult el hódító útjára a néptáncmozgalom, ami egyesítette a zenét, a táncot és a szöveget. „A néptáncban és a népszokásokban összegződik az egész magyar művészeti múlt” – fogalmazott a népdalénekes.

 

Az esemény házigazdája Mirtse Zsuzsa, a MANK művészeti tanácsadója volt.

  • Zsigmond Dezső filmrendező vette át a Kölcsey-emlékplakettet

    A Balázs Béla-díjas filmrendező a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap tartott ünnepségen vette át kapta a Kölcsey-emlékplakettet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.Zsigmond DezsőFotó: MMAA Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított irodalmi elismerés mellett kiosztották a Kölcsey-emlékérmét is, amelyet Gróh Gáspár irodalomtörténész vett[…]

  • Elhunyt Andy Vajna

    Életének 75. évében elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.Fotó: MTIAndy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család[…]

  • Vackor óvodás lesz

    Mennyi gyerek, mennyi játék, de minden idegen. Hol van anya? Mikor jön apa? Nincs mitől félni, az óvoda csodás hely, ahol Vackor megtanul szépen enni, együtt játszani, csöndben aludni. Vagy mégse? A Vackor az óvodában bábelőadás január 20-án 10.00-kor látható[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.