A népdal és a néptánc erejéről

Faragó Laura Kossuth- és Magyar Örökség díjas magyar énekművész, népdalénekes és Laklóth Aladár színművész mesélt életéről, karrierjéről az Adventi ünnepi Alkotóművészeti Szalon decemberi programján.

 

 

Régóta kereste a módját annak a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., miként lehet a magyar alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne közöttük a társasági szálakat erősíteni annak érdekében, hogy a magyar kulturális élet vagy annak egyes területei erősebbek és szervezettebbek legyenek. Ezért gondoltak arra, hogy havonta egyszer néhány órára szalont nyitnak a Mailáth-palota épületében, a Cseh Tamás Archívum termeiben.

 

A decemberi vendégeket a népzene és a néptánc szeretete kötötte össze, hiszen míg Faragó Laura országos ismertségre 1970-ben tett szert, amikor első helyezést ért el a Röpülj, páva! című televíziós vetélkedőn, addig Laklóth Aladár, aki a számos színházi szerepe és kölcsönzött szinkronhangja mellett a Rock Színház alapítójaként vált ismertté, néptáncolni tanult ifjú korában. Mindkettőjüknek tartást adott a néptánc és a népzene. Egyetértettek abban, hogy aki ezen a népi kincsen nő fel, könnyebben tudja megítélni, mi a jó, és mi a rossz. Páncéllal vértezi fel az embert, amely megvédi a testet és a lelket, amire igazán szükség van egy olyan szakmában, mint az előadóművészet, amelynek képviselői ki vannak téve a könnyebb ellenállás felé való elmozdulás csábításának. „Vigyázni kell, hogy a rohanó világunkban ne híguljanak fel ezek az értékek” – fogalmazott Faragó Laura.

 

A népdalénekes a 70-es években robbant be a köztudatba a dalversennyel, amely előtt aligha lehetett nacionalista dalanyaggal színpadra lépni az akkori magyarságellenes légkörben. A megméretés érdekessége volt, hogy április 4-én tartották a döntőt, a szovjet csapatok „felszabadításának” emléknapján, így aznap a televízió csak népdalokat közvetített – ezt pedig már a tévén keresztül Laklóth Aladár is átélhette. Ráadásul minden fellépést egy-egy irodalmi hang vezetett fel, így Kodály Zoltán felesége, vagy éppen Illyés Gyula léphetett a kamerák elé, és osztották meg egyébként a magyarsággal kapcsolatos gondolataikat, amelyeket egyébként nem lehetett kimondani. Ebből az élményből táplálkozva indult el hódító útjára a néptáncmozgalom, ami egyesítette a zenét, a táncot és a szöveget. „A néptáncban és a népszokásokban összegződik az egész magyar művészeti múlt” – fogalmazott a népdalénekes.

 

Az esemény házigazdája Mirtse Zsuzsa, a MANK művészeti tanácsadója volt.

  • Györffy András színművész életműdíjat kapott

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma életműdíját Györffy András Jászai-díjas színművész vehette át a XXXI. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának megnyitóján.Maria Wojtyszko: Sam, avagy felkészülés a családi életreA sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása, rendezte: Bocsárdi LászlóFotó forrása: szinhaz.w3h.huA Kárpát-medence magyar teátrumainak legjelentősebb szakmai[…]

  • Olvasósarok Arany tölgyfája alatt a Fiumei úti sírkertben

    A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) olvasósarkot alakít ki a Fiumei úti sírkertben, Arany János sírja mellett. A padból, éjjeliszekrényből és ernyős lámpából álló jelképes olvasósarokban rendszerint a közelben nyugvó íróink, költőink legismertebb műveit lehet kézbe venni. A NÖRI célja az[…]

  • A CineFesten debütál a Folyékony arany

    A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje Almási Tamás Kossuth-díjas rendező Folyékony arany című, a tokaji borvidékről és a tokaji aszúról szóló filmjének. A közönségtalálkozóval egybekötött premiert szeptember 14-én tartják a miskolci Művészetek Házában.Az országos mozihálózatban szeptember 19-től[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.