Jónás és a cet a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen

 

Kulcsár Írisz szobrászművész PANnOnRÁMA című kiállítása november 23-tól várja a látogatókat a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen, ahol néhány korábbi táj-élmény relief mellett, amelyek főszereplői hazai tájak panorámái, egy új, igen meghökkentő, a teret betöltő szobor is helyet kapott.

 

“A nagy bálna és utasának együttese számomra a mai kor sorsát beteljesíteni vágyó ember alakját szimbolizálja” – mondta el a kiállítás legmeghatározóbb eleméről a művész. “Munkáimban leginkább a tartalmi és formai ellentétpárok foglalkoztatnak, a törékeny emberalak itt is szemben áll a bálna nagy, súlyos, félelmetes figurájával. A „szörny” ugyanakkor emberi, isteni jegyekkel is fel van ruházva, hiszen a rabságban tartó állat védelmező oltalom is egyben, ami sorsbeteljesítő szerepet is betölt” – tette hozzá.  

 

Kulcsár Írisz szobrászművész

 

Jónás és a cet modernkori feldolgozása hagyományos szobrászati eszközökkel és anyagokkal valósult meg festett platán, fenyő és bükkfából, festett üveg betéttel. A keresztény kultúrkörből kiemelt bibliai jelenet embere Kulcsár Írisz szerint a saját kétségeinek, vívódásainak rabja. Nem véletlenül tekint azonban felfele a korlátok közé szorult figura, a cet légzőnyílásán keresztül ugyanis kitárul számára a világ, ugyanott, ahol beszűrődik az Isteni reménysugár fénye is. 

 

Jónás és a cet

 

A formai és tartalmi ellentétpárok egymást kiegészítő harmóniája, illetve feszültsége foglalkoztatja a művészt, aki esetenként ezt az anyagválasztással is kiemeli, hangsúlyozza. Például a magastüzű kerámiából készült Tavirózsás tál lebegő, úszó, könnyednek tűnő ornamense rozsdásított vaslemezből lett kialakítva, egy olyan tálban, ahol a víz csupán illúzió, képzeletünk játéka. 

Kulcsár Írisz témaválasztását mindig az adott hangulata, illetve életélményei határozzák meg. Egyedi kérdésfelvetésekkel, problémákkal, mindig új technikai kihívásokkal találja szemben magát. “Számomra a szobrászat a formák szeretetét, energiaáramlást, feltöltődést, értékmegőrzést és felelősséget jelent” – jellemzi a folyamatot a szobrászművész. Ha pedig a közönség tagjai nyitottak ezekre a tartalmakra, az újra, ők maguk válnak a műalkotás megteremtőivé, így visszafelé hatva a műalkotás megteremti a szobrászt, aki addig voltaképpen nem létezett, csupán közvetítője volt a kapott energiáknak. 

 

 

Kulcsár Írisz a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán tanult, állított már ki többek között Nyíregyházán, Szentendrén, Budapesten és Pécsen is.

 

A kiállítás 2018. december 15-ig tekinthető meg előzetes egyeztetést követően. A látogatók jelentkezését a következő emailcímre várjuk:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • A megemelkedés pillanata

    „Azért nem apad ki bennem a vágy, hogy színházat csináljak, mert tudom, hogy rengeteg remekmű van, amihez még nem nyúltam hozzá, amelyek mindig közelebb visznek magamhoz. Amelyek által jobban meg tudom ismerni azt, ami mindig is izgatott: hogy miért kerültem[…]

  • A Szinonimák a Berlinale legjobb filmje

    Navad Lapid izraeli rendező Szinonimák című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon szombaton. A Juliette Binoche vezette nemzetközi zsűri döntése a film vegyes kritikai visszhangja alapján meglepetés.Navad Lapid izraeli rendezőAz izraeli–német–francia koprodukcióban[…]

  • Emlékezés Bessenyei Ferencre

    Gálaesttel emlékeztek Bessenyei Ferencre születésének 100. évfordulója alkalmából pénteken a Nemzeti Színházban. A nagyszínpadi műsor előtt a teátrum parkjában pályatársai, tisztelői mécseseket, virágokat helyeztek el a színművész szobránál.Bessenyei Ferenc (1919-2004) kétszeres Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, a magyar színjátszás nagy[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.