A Kaláka és az egyik megzenésített vers költőjének találkozása

Versek dalban címmel rendezték meg 16. alkalommal az Alkotóművészeti Szalont. Farkas Wellmann Éva költővel, a Bárkaonline irodalmi portál szerkesztőjével és Radványi Balázzsal, a Kaláka együttesből ismert zeneszerzővel, zenésszel a kötött versekben rejlő játékosságról és a rímek megzenésítéséről beszélgetett Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója október 26-án, a Cseh Tamás Archívumban.

 

 

„A versnek, sőt, magának a nyelvnek egyik legalapvetőbb tulajdonsága a dallama, a ritmusa, a sajátos zeneisége" – mondta el Tardy-Molnár Anna, az estet szervező MANK ügyvezető igazgatója. Ráadásul két olyan kiemelkedő alkotót köszönthetett az Alkotóművészeti Szalonon, „akik a legautentikusabban tudnak minket beavatni a szavak, dallamok, ritmusok világába" – tette hozzá.


„Farkas Wellmann Éva költő idén megjelent Parancsolatok című kötete a Tízparancsolat által ihletett tíz verset adja közre CD-melléklettel és Ferencz Zoltán kiváló grafikáival. Szöveg, kép és dallam olyan egymást kiegészítő elegyet hoz létre, amely nemcsak hozzásegít minket a befogadáshoz, hanem elmélyíti, és még maradandóbbá teszi az élményt" – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A téma kapcsán megjegyezte, az elmúlt évtizedekben kiveszett a memoriter az iskolai oktatásból, így generációja jóval kevesebb verset tud felidézni, mint a szüleik. Számtalan sort azonban a megzenésített verseken keresztül jegyezhettünk meg, így Radványi Balázsnak és a Kaláka együttesnek megszámlálhatatlanul sok verset köszönhetünk, nélkülük kevesebbekhez jutott volna el Kányádi Sándor életműve, vagy éppen Varró Dániel munkái.


Felnőtt versekkel kezdték a rímbe szedett sorok megzenésítését a Kaláka zenekar tagjai a 1969-70-es években. Meglátogatta akkor műsoraikat Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, vagy éppen Tornyai József, gyorsan jött népszerűségüket pedig mivel is lehetne jobban szemléltetni, mint az egész klubot megtöltő estekkel – repített minket vissza az időben Radványi Balázs. Az egyetemi színpad állandó előadóiként is sokan megismerték őket, majd később a volt egyetemi társak a gyermekeikkel közösen látogatták meg az előadásaikat. Ez vezette őket az elhatározásra, hogy gyermekverseket zenésítsenek meg, amelyekkel a legnagyobb sikereiket érték el. Mirtse Zsuzsa az indulás sikerei mellett kiemelte a zenekar unikalitását, fél évszázada zenélnek ugyanis együtt a Kaláka együttes tagjai.


Radványi Balázsnak több dala is íródott már Farkas Wellmann Éva verseire, az együttműködés pedig 2010-ig nyúlik vissza, amikor a zenész a Petőfi Rádió felkérésére nyúlt a költő egyik verséhez. „A kortárs költőkkel való kapcsolattartás nagyon jó módja a költészet megzenésítésének" – fogalmazta meg véleményét Radványi Balázs, majd hozzátette: az kihívást is jelent a számára.

 

Az első közös mű is bekerült az est repertoárjába, amely Éva második, 17 évesen írt versére íródott:

„Esendő egysége egy elemnek / egészükről majdnem soha szó nincs / vontatott s persze hiányos a szókincs / kovácsolt váza csak a félelemnek..." – idézünk egy részletet.

Farkas Wellmann Éva első két verseskötete között kilenc, a második és harmadik között hét év telt el – mondta el maga a költő, de közben is sokat írt, többek között esszéket, ráadásul egy doktori dolgozat végére is pontot tett. A verseskötetek ritka megjelenésének oka kapcsán saját önkritikusságát említette meg, hiszen ami szerinte nem állná meg a helyét a nagyközönség előtt, azt igyekszik megóvni a nyilvánosságtól.
Ugyan a kötött forma, amelyben Éva alkot, első ízben mankóként szolgált a számára, megdöbbenve tapasztalta, hogy a forma is inspirálóan hat rá. Aztán már nehezen keveredett ki abból, és élvezni kezdte, hogy nem csak gondolatokat vet papírra, hanem magával a formával is játszadozik.

Az Alkotóművészeti Szalon története
Régóta kereste a módját annak a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., miként lehet a magyar alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne közöttük a társasági szálakat erősíteni annak érdekében, hogy a magyar kulturális élet vagy annak egyes területei erősebbek és szervezettebbek legyenek. Ezért gondolt arra, hogy havonta egyszer néhány órára szalont nyit a budai Várban, az Úri utca 54–56-ban, a Mailáth-palota épületében, a Cseh Tamás Archívum termeiben.


Az estek részét képezik azok a filmes összeállítások, amelyeket Hanák Gábor, a Cseh Tamás Archívum Alapítója állít össze az egyes beszélgetések apropóján, az októberi Alkotóművészeti Szalonon 1956. október 23-áról emlékezett meg a válogatás.

 

  • Zsigmond Dezső filmrendező vette át a Kölcsey-emlékplakettet

    A Balázs Béla-díjas filmrendező a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap tartott ünnepségen vette át kapta a Kölcsey-emlékplakettet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.Zsigmond DezsőFotó: MMAA Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított irodalmi elismerés mellett kiosztották a Kölcsey-emlékérmét is, amelyet Gróh Gáspár irodalomtörténész vett[…]

  • Elhunyt Andy Vajna

    Életének 75. évében elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.Fotó: MTIAndy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család[…]

  • Vackor óvodás lesz

    Mennyi gyerek, mennyi játék, de minden idegen. Hol van anya? Mikor jön apa? Nincs mitől félni, az óvoda csodás hely, ahol Vackor megtanul szépen enni, együtt játszani, csöndben aludni. Vagy mégse? A Vackor az óvodában bábelőadás január 20-án 10.00-kor látható[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.