Kitüntetés a hagyomány ápolásáért

Jelentős horvát kitüntetést vehetett át Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Zrínyi-emlékév elnökeként nyújtott munkájáért február 7-én, a horvát nagykövetségen. Kitüntették még Lőkös István akadémikust, Veszely Jelena szobrászt, Firtl Mátyás országgyűlési képviselőt, Prof. dr. Gadányi Károly professzort, valamint Dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténészt is.

Dr. Mladen Andrlić, a Horvát Köztáraság magyarországi nagykövete nyújtotta át a díjat a horvát köztársasági elnök nevében azoknak a kiváló magyar állampolgároknak, tekintélyes értelmiségieknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben építették a Horvát Köztársaság és Magyarország, illetve a horvátok és magyarok közötti politikai, kulturális és tudományos kapcsolatokat. A Horvát Köztársaság elnöke a Marko Marulić arcképével díszített Horvát Hajnalcsillag Érdemrendet adományozta Lőkös István akadémikusnak. Továbbá a Horvát Köztársaság elnöke a Horvát Pleter (Hármasfonat) Érdemrendet adományozta Veszely Jelena szobrásznak, Firtl Mátyás országgyűlési képviselőnek, Prof. dr. Gadányi Károly professzornak, Dr. Hóvári Jánosnak és Dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésznek. „Meggyőződésünk, hogy ők valamennyien a jövőben is népszerűsíteni fogják a horvát kulturális és tudományos értékeket Magyarországon, valamint a horvát-magyar összefogást az európai közösségen belül” – mondta el az átadáson a nagykövet.

„Példátlan az európai történelemben ez a nyolcszáz évig tartó közös államiság, egészen különösen, amikor egy másik nyelven ugyanazokat a gesztusokat, kultúrát, reflexiókat olvashatjuk” – fogalmazott dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, aki szintén díjat kapott. Hozzátette: sajnos mind a tömegtájékoztatásunkban, mind az oktatásunkban elhanyagolható Horvátország jelenléte, annak ellenére, hogy évente közel félmillió ember megy oda nyaralni. Pedig az ország tele van magyar vonatkozású relikviákkal, ezek azonban kimaradnak az útikönyvekből, mert a magyar turista olyan útikönyveket olvas, amelyeket angolból fordítottak magyarra.

Dr. Hóvári János a Zrínyi-emlékévben nyújtott áldozatos munkájáért kapta meg az elismerést, mint a méltatáskor elhangzott: „a 2016-os év folyamán nagyban hozzájárult az emlékév keretében szervezett programok rendkívül sikeres megvalósításához, valamint a horvát és a magyar nép között, a közös történelmen és kulturális örökségen alapuló baráti, jószomszédi viszonyok további elmélyítéséhez. Fő szervezője volt az emlékév Szigetváron megrendezett központi rendezvényeinek, ezenkívül jelentős segítséget nyújtott az Eszéki Nemzeti Színház vendégszerepléséhez a Magyar Állami Operaházban, ahol bemutatták a Nikola Šubić Zrinski című horvát nemzeti operát.

A TOVÁBBI DÍJAZOTTAKRÓL

Lőkös István akadémikus a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja. Horvát és magyar nyelven harminc műve jelent meg. Tudományos munkásságának túlnyomó részét a horvát és a magyar irodalom szövevényes kapcsolatainak szentelte, melyeket tanulmányok, kritikák, esszék, cikkek, szerzői kötetek és fordítások formájában tett közzé. Ő volt az első, aki magyar nyelven megírta a Horvát irodalom történetét, magyarra fordította Marko Marulić Judita és Suzana című műveit, írt a horvát irodalom nagyjairól, Miroslav Krležáról, Ksaver Sandor Đalskiról és Anton Gustav Matošról. Három ízben is neki ítélték a Horvát Írószövetség Davidias-díját, valamint 2003-ban a horvát kultúra nemzetközi népszerűsítéséért elnyerte az INA-Díjat.

Veszely Jelena horvát és szlovák gyökerekkel is rendelkező magyar képzőművésznő, Ivan Meštrović horvát szobrászművész legidősebb ma élő tanítványa. Habár 1948-ban végleg elhagyta Horvátországot, továbbra is eleven emlékeket őriz a múlt század ’30-as és ’40-es éveinek horvát művészeiről és közéleti személyiségeiről. Hosszú és gazdag pályafutása során számos nagyméretű szobrot alkotott, amelyek Magyarország szerte a köztereket díszítik. Később a kisplasztikák váltak a kedvenceivé, melyek témája legtöbbször a család. Művészetének egyik kuriózumát képezik a ’70-es években varrógéppel készült cérnagrafikák, de készített portrékat is közismert személyiségekről, akvarelleket, bronz domborműveket és egyéb alkotásokat. Művészete, kiállításai és egész élete hidat képez a két ország és a két nép kultúrája között.

Firtl Mátyás több éve a Magyar Országgyűlés nagy tekintélyű képviselője. Jelenleg az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportján belül a Magyar-Horvát Baráti Tagozat elnöke, valamint a Magyar-Délkelet-Európai Baráti Tagozatok csoportjának elnöke. Burgenlandi/Gradistyei horvátként eddigi politikai és társadalmi munkája során folyamatosan a Horvát Köztársaság, valamint a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatok előmozdítása érdekében tevékenykedett. A Magyar Országgyűlés egyedüli horvát származású képviselője, aki szavazati joggal rendelkezik.

Prof. Dr. Gadányi Károly pályafutása során több mint 210 szlavisztikai-kroatisztikai tudományos cikket és munkát jelentetett meg, egyike a legkiemelkedőbb magyarországi kroatistáknak. Több évig volt a szombathelyi szlavisztikai tanszék vezetője, valamint más magyarországi és horvátországi egyetemek állandó, illetve vendégtanára. Nyugdíjba vonulása előtt a Savaria Egyetemi Központ rektora, majd elnök-rektorhelyettese volt. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tagja volt a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke alapitóbizottságának. Gadányi professzor úr jótékonysági tevékenységet is folytat, szülőhelyén a nevét viselő alapítvánnyal a tehetséges diákoknak nyújt anyagi segítséget. Aktívan részt vesz Zrínyi Miklós örökségének ápolásában.

Dr. Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, művelődéstörténész, az MTA doktora. Egyebek mellett a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológiai Tanszékén volt vendégtanár, a horvát-magyar kapcsolatokkal foglalkozó több nemzetközi szimpózium szervezője és résztvevője. A Magyar Írószövetség tagja. A magyar-horvát kapcsolatok elkötelezett híve és kutatója, amivel több munkájában is foglalkozik. Önálló művei közül kiemeljük a Közép-Európa, nemzetek, kisebbségek, Nálunk és szomszéd nemzeteknél, Ariadné, avagy bolyongások könyve, Nemzetek és előítéletek – Esszék, tanulmányok az Adriától a Balti-tengerig, Budapest – Zágráb. Oda-vissza című köteteket. Ugyanakkor részt vett fontos kötetek szerkesztői munkájában is: ilyen például a Croato-Hungarica Évkönyv a magyar-horvát államközösség 900 éve alkalmából, illetve az önállóan szerkesztett Fiume és a magyar kultúra, Magyar írók az Adrián, valamint az Adriai képek című gyűjtemény. A Zágrábi Egyetem Hugarológiai Tanszékenek tanáraként folyékonyan megtanult horvátul. Írásaival és össztevékenységével jelentősen hozzájárult a két nép kulturális közeledéséhez.

 

 Forrás: Kultúra.hu

  • Gyarapodik a Lázár Ervin-gyűjtemény

    Lázár Ervin és felesége, Vathy Zsuzsa gyermekeinek jóvoltából újabb darabokkal gyarapodik a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Lázár Ervin-gyűjteménye. A hagyaték átruházásáról szóló szerződést szeptember 18-án írták alá. „Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa egy olyan házaspár a magyar irodalom történetében, akik[…]

  • A Prima Primissima-díj jelöltjei

    Nyilvánosságra hozták a 2018. évi Prima Primissima-díj tíz kategóriájának három-három jelöltjét. A tizenhatodik alkalommal átadandó Prima Primissima-díj jelöltjei között megtalálható többek között Venczel Vera színművész, Székely Gábor rendező, Maurer Dóra képzőművész, Korniss Péter fotográfus, Potzner Ferenc építész, művészettörténész, valamint Fischer[…]

  • Milyen lesz Deák Kristóf új filmje?

    Az abszurd és a drámai hangvétel között egyensúlyoz Deák Kristóf Foglyok című tévéfilmje, amely a Rákosi-rendszer legsötétebb napjaiban játszódik. Deák Kristóf eddig rövidfilmeket és sorozatokat készített, a Foglyokat egy köztes állomásnak tekinti. „Még az első nagyjátékfilmem előtt szerettem volna letenni[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.