Konkrét művészet a MANK Galériában

A szentendrei MANK Galériában szeptember 13-án megnyílt a Végre egy konkrét kiállítás! című tárlat, mely Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit nagyszabású gyűjteményéből válogat. A kiállítást dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója és Beke László művészettörténész nyitotta meg, a gyűjtők mellett többek közt az egyik kiállító, Maurer Dóra festőművész is megjelent.

„A MANK Galéria minden évben befogad egy jelesebb magyar gyűjteményt. Idén Szőllősi-Nagy András és Nemes Judit gyűjteményéből válogattunk ki képeket sajátos logika szerint: vannak köztük magyar és párizsi magyar vonatkozású alkotások, valamint nemzetközi művek” – nyitotta meg a kiállítást dr. Hóvári János főigazgató.

Hóvári János megnyitotta a Végre egy konkrét kiállítás! című tárlatot a MANK Galériában

Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit műgyűjtői tevékenysége az 1960-as években kezdődött, de a házaspár 1989-es Párizsba költözése után gyorsult fel. Korábban az Európai Iskola művészeinek munkái alapozták meg a gyűjteményt, később a Párizsban élt magyar művészek munkáival, festményeivel és fotográfiáival bővült. Az 1990-es évektől a gyűjtés koncepciója is átalakult: inkább a konstruktív, geometrikus és konkrét művészetből válogattak, a gyűjteményben egyre több nemzetközi művész kapott helyet, köztük francia, svájci és latin-amerikai geometrikus alkotások, német és holland konkrét munkák. A gyűjtemény 2014-ben hazatért, azóta a fotógyűjtemény már háromszor szerepelt budapesti kiállításon. A szentendrei MANK Galéria most a Szöllősi-Nagy–Nemes-gyűjtemény geometrikus és konkrét műveit, festészeti és szobrászati alkotásait mutatja meg az itthoni közönségnek.

Manfred Mohr: P-412-C, 1988

A tárlaton sokféle alkotást látni: szobrot és festményt, színes és fekete-fehér, lírai és szigorúbb hangvételű, minimalista és gazdagabb ábrázolású műveket magyar és külföldi művészektől. Egy azonban közös az alkotásokban: nem könnyű értelmezni őket. Nincs hozzájuk használati utasítás, az absztrakt, geometrikus és konkrét művészetben nem támaszkodhatunk a régi korok által szabott szabályokra. Így nem tudjuk, hogyan álljunk hozzájuk, mit csináljunk velük: csak nézni kell-e őket vagy bele kell-e gondolni valamit, érteni kell-e a művet vagy csak elfogadni olyannak, amilyen? Talán ez is a csavar ebben, és olyanok, mint egy rejtvény vagy egy krimi: nekünk kell megfejtenünk, keresnünk rajta valami szabályt, találni valamilyen gondolatot, a megoldáshoz pedig bármit felhasználhatunk a szabad asszociációtól a lexikális tudáson át a sudokuszerű kirakásig.

Michael Jouet szobra, háttérben Molnár Vera festménye

A stílusról Beke László művészettörténész mesélt a megnyitón: „A konkrét művészet a legtöbb esetben valóban geometriai formákból áll, főleg, ha festészetről van szó. De mi az, hogy konkrét? Az absztrakt művészet valahol fokozatosan elvonja a valóságos formákat. A konkrét művészet nem von el semmit, csak van: vannak formák, és a formákban is vannak formák. Én így értelmezem ennek a stílusnak a konkrétságát, ami filozofikusan is sok mindennel összefügg. Egyébként már százötven éve húzódó vita van a művészetben ezekről az önmagukban való festményekről, amelyeknek többnyire nincs mögöttes jelentésük” – mondta a szakértő.

Beke László, Hóvári János, Nemes Judit és Szöllősi-Nagy András (balról jobbra)

A kiállító művészek között tehát vannak magyarok és külföldiek, ismertek és kevésbé ismertek. A magyarok között megtaláljuk például Pan Mártának a végtelen Moebius-szalagot ábrázoló szobrát, Molnár Vera két izgalmas festményét, valamint Maurer Dóra két, geometriával és színekkel foglalkozó alkotását is. A tárlat egyik kiemelt, bár eddig még ismeretlen alkotója Haruhiko Sunagawa volt.

Maurer Dóra, háttérben a gyűjteményhez tartozó képeivel

Szöllősi-Nagy András az UNESCO egyik meghatározó vezetőjeként érkezett Párizsba, itt ismerkedett meg a magyar és más nemzetiségű művészekkel. Felesége, Nemes Judit szintén festőművész, alkotásai ugyanúgy a geometrikus absztrakciót követik. „A magyar művészettörténetben Párizsnak különleges helye van. Éppen ezért köszönjük Andrásnak és Juditnak, hogy a gyűjteményükből olyan kincseket hoztak, melyek által megismerhetjük az 1990-es évek párizsi magyar művészeti életét, valamint nemzetközi és magyarországi barátaink alkotásait” – zárta a kiállítás megnyitóját a főigazgató.

 

Forrás: Kultúra.hu

Fotók: Csákvári Zsigmond

  • Folytatódik a Pajtaszínház

    Folytatódik a Pajtaszínház, amely amatőr színjátszó körök indítását támogatja olyan településeken, ahol korábban nem volt ilyen tevékenység. A program első évében, 2015-ben hat megyében huszonnégy településen alakultak amatőr színtársulatok, tavaly már az ország mind a tizenkilenc megyéjében. Ezúttal újabb 19[…]

  • Ingyenes az Ige-Idők című kiállítás

    A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének terhére a november 5-ei zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 17-én Budapesten.A szimbolikus gesztussal minél több embert[…]

  • Fesztiválkedvencek a 14. Verzión

    Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.