Konkrét művészet a MANK Galériában

A szentendrei MANK Galériában szeptember 13-án megnyílt a Végre egy konkrét kiállítás! című tárlat, mely Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit nagyszabású gyűjteményéből válogat. A kiállítást dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója és Beke László művészettörténész nyitotta meg, a gyűjtők mellett többek közt az egyik kiállító, Maurer Dóra festőművész is megjelent.

„A MANK Galéria minden évben befogad egy jelesebb magyar gyűjteményt. Idén Szőllősi-Nagy András és Nemes Judit gyűjteményéből válogattunk ki képeket sajátos logika szerint: vannak köztük magyar és párizsi magyar vonatkozású alkotások, valamint nemzetközi művek” – nyitotta meg a kiállítást dr. Hóvári János főigazgató.

Hóvári János megnyitotta a Végre egy konkrét kiállítás! című tárlatot a MANK Galériában

Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit műgyűjtői tevékenysége az 1960-as években kezdődött, de a házaspár 1989-es Párizsba költözése után gyorsult fel. Korábban az Európai Iskola művészeinek munkái alapozták meg a gyűjteményt, később a Párizsban élt magyar művészek munkáival, festményeivel és fotográfiáival bővült. Az 1990-es évektől a gyűjtés koncepciója is átalakult: inkább a konstruktív, geometrikus és konkrét művészetből válogattak, a gyűjteményben egyre több nemzetközi művész kapott helyet, köztük francia, svájci és latin-amerikai geometrikus alkotások, német és holland konkrét munkák. A gyűjtemény 2014-ben hazatért, azóta a fotógyűjtemény már háromszor szerepelt budapesti kiállításon. A szentendrei MANK Galéria most a Szöllősi-Nagy–Nemes-gyűjtemény geometrikus és konkrét műveit, festészeti és szobrászati alkotásait mutatja meg az itthoni közönségnek.

Manfred Mohr: P-412-C, 1988

A tárlaton sokféle alkotást látni: szobrot és festményt, színes és fekete-fehér, lírai és szigorúbb hangvételű, minimalista és gazdagabb ábrázolású műveket magyar és külföldi művészektől. Egy azonban közös az alkotásokban: nem könnyű értelmezni őket. Nincs hozzájuk használati utasítás, az absztrakt, geometrikus és konkrét művészetben nem támaszkodhatunk a régi korok által szabott szabályokra. Így nem tudjuk, hogyan álljunk hozzájuk, mit csináljunk velük: csak nézni kell-e őket vagy bele kell-e gondolni valamit, érteni kell-e a művet vagy csak elfogadni olyannak, amilyen? Talán ez is a csavar ebben, és olyanok, mint egy rejtvény vagy egy krimi: nekünk kell megfejtenünk, keresnünk rajta valami szabályt, találni valamilyen gondolatot, a megoldáshoz pedig bármit felhasználhatunk a szabad asszociációtól a lexikális tudáson át a sudokuszerű kirakásig.

Michael Jouet szobra, háttérben Molnár Vera festménye

A stílusról Beke László művészettörténész mesélt a megnyitón: „A konkrét művészet a legtöbb esetben valóban geometriai formákból áll, főleg, ha festészetről van szó. De mi az, hogy konkrét? Az absztrakt művészet valahol fokozatosan elvonja a valóságos formákat. A konkrét művészet nem von el semmit, csak van: vannak formák, és a formákban is vannak formák. Én így értelmezem ennek a stílusnak a konkrétságát, ami filozofikusan is sok mindennel összefügg. Egyébként már százötven éve húzódó vita van a művészetben ezekről az önmagukban való festményekről, amelyeknek többnyire nincs mögöttes jelentésük” – mondta a szakértő.

Beke László, Hóvári János, Nemes Judit és Szöllősi-Nagy András (balról jobbra)

A kiállító művészek között tehát vannak magyarok és külföldiek, ismertek és kevésbé ismertek. A magyarok között megtaláljuk például Pan Mártának a végtelen Moebius-szalagot ábrázoló szobrát, Molnár Vera két izgalmas festményét, valamint Maurer Dóra két, geometriával és színekkel foglalkozó alkotását is. A tárlat egyik kiemelt, bár eddig még ismeretlen alkotója Haruhiko Sunagawa volt.

Maurer Dóra, háttérben a gyűjteményhez tartozó képeivel

Szöllősi-Nagy András az UNESCO egyik meghatározó vezetőjeként érkezett Párizsba, itt ismerkedett meg a magyar és más nemzetiségű művészekkel. Felesége, Nemes Judit szintén festőművész, alkotásai ugyanúgy a geometrikus absztrakciót követik. „A magyar művészettörténetben Párizsnak különleges helye van. Éppen ezért köszönjük Andrásnak és Juditnak, hogy a gyűjteményükből olyan kincseket hoztak, melyek által megismerhetjük az 1990-es évek párizsi magyar művészeti életét, valamint nemzetközi és magyarországi barátaink alkotásait” – zárta a kiállítás megnyitóját a főigazgató.

 

Forrás: Kultúra.hu

Fotók: Csákvári Zsigmond

  • A magyar képregények napja

    Tizenharmadik alkalommal rendezi meg december 9-én a magyar képregények és képregényesek napját, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség. A több mint 30 magyar szerző és kiadó számos újdonsága mellett kapható lesz a ’80-as évek legmeghatározóbb sci-fi képregénye, az Incal (Jodorowsky–Moebius)[…]

  • „Isabelle Huppert etalon a számomra”

    „Felfoghatatlan, hogy ott fogok ülni Juliette Binoche és Isabelle Huppert mellett Berlinben, az Európai Filmdíj átadóján” – mondja Borbély Alexandra, akit az utazás előtt értünk el telefonon. Az, hogy ki kapja a legjobb női főszereplőnek járó elismerést, december 9-én derül[…]

  • Decembertől épül a Néprajzi Múzeum

    Még 2017 decemberében elkezdődik a Néprajzi Múzeum építése a Városliget melletti Ötvenhatosok terén a Liget Budapest Projekt keretében. Baán László miniszteri biztos emlékeztetett, hogy a Néprajzi Múzeum tulajdonképpen hazatér a Városliget mellé, hiszen a Ligetben mutatkozott be először, majd a[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.