A színek és a formák világa

„Rokon művészek, akik egymásra találtak” – mondta Matiszlovics Tibor, a MANK Nonprofit Kft. szolgáltatási igazgatója Aknay János festő és Ézsiás István szobrász Pannonia–Geometria című tárlatáról, mely augusztus 16-án nyílt meg a MANK Galériában. A két művész egymástól függetlenül alkot, mégis minden szobor és festmény ugyanazt a szín- és formavilágot mutatja be, így olyan, mintha évek óta együttműködnének.

Ézsiás István szobrászművésznek és Aknay János festőművésznek – bár régóta követték egymás pályáját – ez az első közös tárlata, amely igen meglepő, hiszen művészetük színre és formára is teljesen megegyezik. „Ez a közös tárlat jól lehet egyszeri, mégis számtalan figyelemre méltó tanulsággal szolgál. Mindkét művész nagy elánnal, nagy elszántsággal, már-már prófétai hittel és céltudatossággal érkezett a művészi pályára” – nyitotta meg a tárlatot Novotny Tihamér művészeti író. Majd kiemelte: mindkét alkotóra a ’60-as, ’70-es évek világa hatott. Ez a korszak határozta meg gondolkodásukat, amely később hatott művészetükre is, ezért is olyan hasonlóak az alkotások. „Ennek a generációnak közös a sorsa, a története és az élményvilága, amely az avantgárd szellemiség melletti állásfoglalásban, a modern tradíciók iránti elkötelezettségben fogalmazódott meg” – mondta Novotny Tihamér.

Ézsiás István kiállított szobrai között akad ’70-es évek közepén készült alkotás, és van teljesen friss, alig kétéves munka is. A legtöbb szobor a színekkel és a formákkal játszik, szinte minden plasztika a bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit viseli magán. „Ézsiás Istvánnál radikálisabb az a választott cenzúra, amely valósággal elfalazza őt a klasszikus művészeti hagyományoktól, leginkább az ábrázoló műfajoktól. Hiszen az ő példaképei legfőképpen a ’10-es, ’20-as években kibontakozó absztrakt konstruktivista irányzat képviselői közül kerültek ki. Azzal, hogy Ézsiás István hitet tett az orosz konstruktivizmus vagy a bauhaus öröksége mellett, erkölcsi tettet is végrehajtott” – hívta fel a figyelmet Novotny Tihamér a szobrász jellegzetes stílusára. Ézsiás alkotótevékenysége tehát egyfajta újragondolása, fejlesztése a század elejét meghatározó irányzatoknak. Többek között olyan kiváló alkotók hatottak rá, mint Kassák Lajos, Alexander Rodchenko, Huszár Vilmos vagy Moholy-Nagy László, akiknek az emlékére számos szobrot készített. A Kassák Lajos tiszteletére készült alkotások közül kettőt is kiállítottak.

„Aknay Jánosnál a még oly’ konstruktív geometrikus képei esetében sem találjuk azt a radikális határvonalat, amely egyértelműen elválasztaná őt az elmúlt korok művészeti hagyományaitól és szakrális tradícióitól” – mutatott rá a két alkotó közötti különbségre Novotny Tihamér. Hiszen Aknay János festményei is magukon hordozzák a konstruktív geometrikus stílus jegyeit, azonban sík architekturális festményei jóval szakrálisabbak, mint Ézsiás István szobrai. „Ebben a felállásban Ézsiás István szobrai a világi, Aknay János képei pedig a szakrális oldalát mutatják meg ugyanannak a konstruktív geometrikus művészetnek.”

Míg Ézsiás István szobrai mellőzik a klasszikus művészetet, addig Aknay János alkotásaiban felfedezhetőek a trecento és a quattrocento világának vonásai, így Simone Martini vagy Giotto di Bondone áhítatvilága. Aknay János elmondása szerint festményein leginkább olyan épületeket, helyszíneket ábrázol, amelyek érzelmileg hatottak rá és meghatározták lelkivilágát. Bár szellemi irányultságuk különböző, mégis mindkét alkotó munkáit jellemzi a kimeríthetetlen játékosság mind a színek, mind a formák világát tekintve.

Ézsiás István és Aknay János közös tárlata szeptember 10-ig tekinthető meg a szentendrei MANK Galériában.

 

Forrás: Kultúra.hu/Fischer Viktória

Fotó: Papp Eszter

  • Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt

    Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították utolsó útjára február 17-én délután válaszúti otthonából az élete 92. évében elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bujdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős[…]

  • Először hazánkban A rajnai sellők

    Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A[…]

  • Éjszakai tájak a Ludwigban

    Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.