Az erdélyi művészet nincs a helyén

„Az egész erdélyi művészet nincs a helyén a magyar képzőművészeti gondolkodásban” – mondta el Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke a Kultúra.hu-nak, miután megnyílt a Németh–Kriza Gyűjtemény újabb darabjait bemutató kiállítás a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK). Antal Imre, a csángó festő című tárlaton 50 képet tekinthetnek meg az érdeklődők július 20-tól augusztus 6-ig.

Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója hiánypótlónak nevezte a kiállítást, hiszen Antal Imre szőtteseit, oktatói tevékenységét jól ismerik ugyan, képeit azonban ritkán láthatja a közönség. Elmondta: ahogy a csángó kultúráról, Antal Imréről sem csak a népművészetnek és a gyönyörű tájnak kell eszünkbe jutnia, hanem a magas művészetnek is. Kiemelte: Antal Imre abban az időben kezdett el festeni, amikor enyhülés következett be a kommunizmusban, ennek köszönhető az avantgárd irányába elmozduló művészete. Műveiben ugyanakkor megjelennek a csángók toposzai: a kereszt, a földdel való mindennapos küzdelem, az ének és a tánc is. A művész azonban a hallgatást választotta akkor, amikor a ’80-as években szigorodott a diktatúra, a ’90-es években viszont kivilágosodott palettája.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke édesapja révén került kapcsolatba a festőművésszel: ő ugyanis mind a lelkipásztori, mind a műgyűjtői mivoltából fakadóan jól ismerte a művészt. Elárulta: talán éppen apja látogatásainak köszönhető, hogy Antal Imre kilábalt a depresszióból, és művészete új szakasza indulhatott el. A mintegy 50 darab képet magában foglaló kiállításról elmondta: az legközelebb a Kolozsvári Magyar Napok keretében lesz látható az ottani Erdélyi Képzőművészeti Múzeumban.

Úgy telt el a 20. század, hogy az erdélyi képzőművészet nagy része eltűnt – fogalmazta meg Németh Zsolt. Éppen ezért jött létre az EMŰK, hogy ismét láthatóvá, megismerhetővé tegye az erdélyi művészeti remekeket. Bartók Béla törekvéseit idézte fel, aki felismerte: a népi kultúra olyan értékes, hogy azt fel kell emelni a magas művészetek közé, és véleménye szerint ugyanezt kell tenni az erdélyivel is, hogy mindenki lássa: „a csángó művészet egy csoda”.

„Az Erdélyi Művészeti Központ feladatául tűzte ki, hogy segítse a kortárs magyar művészetet és feltárja az elfelejtett vagy a nem kellőképpen ismert életműveket, és tegye azt közkinccsé. Az egész erdélyi művészet nincs ugyanis a helyén a magyar képzőművészeti gondolkodásban” – fejtette ki Németh Zsolt a Kultúra.hu-nak.

Tusványos, a biztos pont – idézte a program jelmondatát Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki bízik benne, hogy a Kárpát-medencében és Erdélyben az EMŰK is hasonlónak számít. „A Gyimesek az a hely, ahonnan a turisták nemcsak kipihentebben, hanem jobb emberként is térnek haza” – fejtette ki. Matiszlovics Tibor, a szervező MANK Nonprofit Kft. szolgáltatási igazgatója hozzátette: reméli, hogy a MANK is biztos pontként szolgál a képzőművészet világában, a határon túli képzőművészet pedig számíthat a támogatásukra.

Antal Imre, a csángó festő

A kiállítás Németh Géza református lelkész és felesége, Kriza Judit gyűjteményében szereplő alkotásokból ad ízelítőt.

Antal Imre mindig azt festette, amit születésétől fogva ismert: a gyimesi tájat és embert eleinte realisztikus felfogásban. A hetvenes-nyolcvanas években készült, hol konstruktívan, hol líraian fogalmazott alkotásainak szereplői asszonyok, pásztorok, magányos és csoportos figurák. A ’90-es évek elejétől alakjai egyre lebegőbbé, átszellemültebbé váltak, míg végül elszakadtak a földtől, hogy azokká lehessenek, amelyeknek ígéretét már az induláskor hordozták: jelekké és szimbólumokká, az ég és a föld közötti misztikus kapocsokká, szürreális látomásokká – mondta el a Kultúra.hu-nak Szepes Hédi művészettörténész, a kiállítás kurátora.

Az életművet átfogó kiállításon Antal Imre linómetszetei, toll- és tusrajzai, olajfestményei, valamint olajpasztell technikával készült képei láthatók.

„Antal Imre, a csángó festő művészete a szülőföld szeretetét és értékeit úgy mutatja meg, hogy azt a mai ember is megérti. Így érzékelteti azt az utat, amelynek során a múlt kincsestára átmenthető a jövőbe” – fogalmazott a kurátor.

A kiállításon készült további fotók ITT tekinthetők meg.

 

Forrás: Kultúra.hu/Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

  • Folytatódik a Pajtaszínház

    Folytatódik a Pajtaszínház, amely amatőr színjátszó körök indítását támogatja olyan településeken, ahol korábban nem volt ilyen tevékenység. A program első évében, 2015-ben hat megyében huszonnégy településen alakultak amatőr színtársulatok, tavaly már az ország mind a tizenkilenc megyéjében. Ezúttal újabb 19[…]

  • Ingyenes az Ige-Idők című kiállítás

    A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének terhére a november 5-ei zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 17-én Budapesten.A szimbolikus gesztussal minél több embert[…]

  • Fesztiválkedvencek a 14. Verzión

    Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.