Az elismertségen túl: Balogh László ismét Szentendrén állít ki

Újabb képek és rajzok címmel nyílt meg Balogh László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása június 7-én a Szentendrei Régi Művésztelep MANK Galériájában. „Művei erősek, művészetének a legmagasabb pontjára jutott el, messze elhagyva azt az elfogadottságot és elismertséget, amely hozzá kötődik” – méltatta a munkákat Farkas Ádám szobrászművész. 

 

„Balogh László volt az én igazi, első rajztanárom” – mondta el Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a kiállítás megnyitóján. „Olyan iskolában volt részem így, amely Barcsay Jenőtől ered. Tizenöt évesen kezdett el tanítani, és olyan lényeges folyamatokba vezetett be, amelyek miatt elfogult vagyok művészetével szemben.”

Az ’70-es évek élénk szentendrei művésztársadalmi élete Balogh László három évvel korábbi, a Ferenczy Múzeumban rendezett kiállítását is eszébe juttatta. „Olyan frissesség, a korábbiakhoz képest olyan elemi energia tört ki ebből a ’80-as éveiben járó férfiból, amely által nyersebbé és dinamikussá váltak képei, meglepően működött az energiakoncentrációja. Most azonban még megdöbbentőbbek művei, munkái még erősebbek, művészetének a legmagasabb pontjára jutott el, messze elhagyva azt az elfogadottságot és elismertséget, amely hozzá kötődik” – méltatta a művészt Farkas Ádám.

 Farkas Ádám szobrászművész

„Balogh László a Szentendrei Régi Művésztelep doyenje, akit nemcsak kora, hanem művészete miatt is tisztelünk. A ma megnyíló kiállítás évforduló is: 1957 őszén ezen a művésztelepen kezdte el ugyanis új művészeti korszakát Balogh László” – mondta el dr. Hóvári János, a kiállítást szervező MANK Nonprofit Kft. főigazgatója. Hozzátette: hatvan év hatalmas életművet eredményezett, a kiállításon azonban az elmúlt három év munkái tekinthetők meg.

Balogh László a szentendrei festészet egyik meghatározó jelentőségű alakja; 1930-ban született Szentendrén, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő és Konecsni György voltak a mesterei. A művész 1937-ben, a főiskola befejezése után került a Szentendrei Régi Művésztelepre, az akkor már klasszikusnak számító művészek társaságába. Balogh László 1961-től állít ki, azóta pedig számos hazai és külföldi kollektív kiállításon vett részt, és több egyéni tárlatot is rendeztek alkotásaiból. Életműkiállítását 2000-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban mutatták be.

  Németh Lajos 1990-ben így írt róla:

„Balogh Lászlónál nem egy mester, hanem a genius loci értékeinek vállalásáról van szó.

Erre tanította Barcsay és Szentendre szelleme.”

Korai munkái erősen kötődnek a szentendrei motívumokhoz, később a tiszta festői problémák foglalkoztatják. A szín- és színrelációk, a formák egyensúlya és ütköztetése, a horizontális és vertikális mozgások, a közelítő és távolodó motívumok harmóniája és diszharmóniája érdeklik.

Piktúrája kezdetektől napjainkig a konstruktivista tradícióra támaszkodik, a rend kitüntetetten fontos számára. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülírt forma, a tér és a színek, kompozícióin belül ezek harmonikus elrendezése. A konstruktivitás és a dekorativitás szintetizálására törekszik, festményeinek és rajzainak kiindulópontja a belső indulat, az emóció. Ezt az indulatot Barcsayhoz hasonlóan a klasszikus arányok alapján fogalmazza meg – mondta el Szepes Hédi kurátor.

 

A művész számos kitüntetésben részesült (Munkácsy-díj, Pro Urbe Szentendre, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, kiállítási nívódíjak), jelentős hazai és külföldi közgyűjtemények őrzik alkotásait. Balogh László egyúttal a szentendrei tradíció méltó folytatója, a legközvetlenebb Barcsay-tanítványok egyike. Hatvan évvel ezelőtt került a Régi Művésztelepre, a jubileum alkalmából rendezett kiállítás az elmúlt három évben készített festmények és rajzok válogatására épül.

 

 

 

Forrás: Kultúra.hu/Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond 

  • Folytatódik a Pajtaszínház

    Folytatódik a Pajtaszínház, amely amatőr színjátszó körök indítását támogatja olyan településeken, ahol korábban nem volt ilyen tevékenység. A program első évében, 2015-ben hat megyében huszonnégy településen alakultak amatőr színtársulatok, tavaly már az ország mind a tizenkilenc megyéjében. Ezúttal újabb 19[…]

  • Ingyenes az Ige-Idők című kiállítás

    A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének terhére a november 5-ei zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 17-én Budapesten.A szimbolikus gesztussal minél több embert[…]

  • Fesztiválkedvencek a 14. Verzión

    Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.