Az elismertségen túl: Balogh László ismét Szentendrén állít ki

Újabb képek és rajzok címmel nyílt meg Balogh László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása június 7-én a Szentendrei Régi Művésztelep MANK Galériájában. „Művei erősek, művészetének a legmagasabb pontjára jutott el, messze elhagyva azt az elfogadottságot és elismertséget, amely hozzá kötődik” – méltatta a munkákat Farkas Ádám szobrászművész. 

 

„Balogh László volt az én igazi, első rajztanárom” – mondta el Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a kiállítás megnyitóján. „Olyan iskolában volt részem így, amely Barcsay Jenőtől ered. Tizenöt évesen kezdett el tanítani, és olyan lényeges folyamatokba vezetett be, amelyek miatt elfogult vagyok művészetével szemben.”

Az ’70-es évek élénk szentendrei művésztársadalmi élete Balogh László három évvel korábbi, a Ferenczy Múzeumban rendezett kiállítását is eszébe juttatta. „Olyan frissesség, a korábbiakhoz képest olyan elemi energia tört ki ebből a ’80-as éveiben járó férfiból, amely által nyersebbé és dinamikussá váltak képei, meglepően működött az energiakoncentrációja. Most azonban még megdöbbentőbbek művei, munkái még erősebbek, művészetének a legmagasabb pontjára jutott el, messze elhagyva azt az elfogadottságot és elismertséget, amely hozzá kötődik” – méltatta a művészt Farkas Ádám.

 Farkas Ádám szobrászművész

„Balogh László a Szentendrei Régi Művésztelep doyenje, akit nemcsak kora, hanem művészete miatt is tisztelünk. A ma megnyíló kiállítás évforduló is: 1957 őszén ezen a művésztelepen kezdte el ugyanis új művészeti korszakát Balogh László” – mondta el dr. Hóvári János, a kiállítást szervező MANK Nonprofit Kft. főigazgatója. Hozzátette: hatvan év hatalmas életművet eredményezett, a kiállításon azonban az elmúlt három év munkái tekinthetők meg.

Balogh László a szentendrei festészet egyik meghatározó jelentőségű alakja; 1930-ban született Szentendrén, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő és Konecsni György voltak a mesterei. A művész 1937-ben, a főiskola befejezése után került a Szentendrei Régi Művésztelepre, az akkor már klasszikusnak számító művészek társaságába. Balogh László 1961-től állít ki, azóta pedig számos hazai és külföldi kollektív kiállításon vett részt, és több egyéni tárlatot is rendeztek alkotásaiból. Életműkiállítását 2000-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban mutatták be.

  Németh Lajos 1990-ben így írt róla:

„Balogh Lászlónál nem egy mester, hanem a genius loci értékeinek vállalásáról van szó.

Erre tanította Barcsay és Szentendre szelleme.”

Korai munkái erősen kötődnek a szentendrei motívumokhoz, később a tiszta festői problémák foglalkoztatják. A szín- és színrelációk, a formák egyensúlya és ütköztetése, a horizontális és vertikális mozgások, a közelítő és távolodó motívumok harmóniája és diszharmóniája érdeklik.

Piktúrája kezdetektől napjainkig a konstruktivista tradícióra támaszkodik, a rend kitüntetetten fontos számára. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülírt forma, a tér és a színek, kompozícióin belül ezek harmonikus elrendezése. A konstruktivitás és a dekorativitás szintetizálására törekszik, festményeinek és rajzainak kiindulópontja a belső indulat, az emóció. Ezt az indulatot Barcsayhoz hasonlóan a klasszikus arányok alapján fogalmazza meg – mondta el Szepes Hédi kurátor.

 

A művész számos kitüntetésben részesült (Munkácsy-díj, Pro Urbe Szentendre, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, kiállítási nívódíjak), jelentős hazai és külföldi közgyűjtemények őrzik alkotásait. Balogh László egyúttal a szentendrei tradíció méltó folytatója, a legközvetlenebb Barcsay-tanítványok egyike. Hatvan évvel ezelőtt került a Régi Művésztelepre, a jubileum alkalmából rendezett kiállítás az elmúlt három évben készített festmények és rajzok válogatására épül.

 

 

 

Forrás: Kultúra.hu/Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond 

  • A magyar képregények napja

    Tizenharmadik alkalommal rendezi meg december 9-én a magyar képregények és képregényesek napját, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség. A több mint 30 magyar szerző és kiadó számos újdonsága mellett kapható lesz a ’80-as évek legmeghatározóbb sci-fi képregénye, az Incal (Jodorowsky–Moebius)[…]

  • „Isabelle Huppert etalon a számomra”

    „Felfoghatatlan, hogy ott fogok ülni Juliette Binoche és Isabelle Huppert mellett Berlinben, az Európai Filmdíj átadóján” – mondja Borbély Alexandra, akit az utazás előtt értünk el telefonon. Az, hogy ki kapja a legjobb női főszereplőnek járó elismerést, december 9-én derül[…]

  • Decembertől épül a Néprajzi Múzeum

    Még 2017 decemberében elkezdődik a Néprajzi Múzeum építése a Városliget melletti Ötvenhatosok terén a Liget Budapest Projekt keretében. Baán László miniszteri biztos emlékeztetett, hogy a Néprajzi Múzeum tulajdonképpen hazatér a Városliget mellé, hiszen a Ligetben mutatkozott be először, majd a[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.