Új lakók is költöztek a Szentendrei Régi Művésztelepre

Régi-új művészekkel gazdagodik a Szentendrei Régi Művésztelep, miután annak műteremlakásaira idén ismét pályázatot írt ki a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (MANK Nonprofit Kft.). Az új beköltözők mellett sok korábbi bérlő hosszabbíthatja meg szentendrei alkotói tevékenységét.

Knyihár Amarilla új beköltöző a művésztelepen

A kulcsok ünnepélyes átadásával egy időben kiállítás is nyílt a beköltözők munkáiból június 1-jén, amely június 5-éig tekinthető meg.

„Nehéz helyzetben van az, aki egy művészteleppel kapcsolatban az alkotókat és az alkotásokat összefűző erőt keresi” – mondta el Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója. Hozzáfűzte: a beköltöző művészek különböző felfogásúak ugyan, mégis fellelhető egyfajta kohézió munkájukban, amely a művésztelep szellemiségét is adja.

A Szentendrei Régi Művésztelepen marad a korábbi alkotók közül Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Csáki Róbert, Krizbai Sándor és Nagy Barbara, újonnan költözik be Bánföldi Zoltán és Knyihár Amarilla, valamint sikeresen pályázott, ezért a következő három évben az művésztelepen dolgozhat a korábban Derkovits-ösztöndíjasként itt alkotó Martin Henrik.

A beérkező pályázatokat egy bizottság bírálta el, melyben egy-egy taggal képviseltette magát a MANK Nonprofit Kft., a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A bizottság számos, már korábban a művésztelepen lakó pályázónak szavazott bizalmat újabb három évre, mert mint egyöntetűen elmondták: egy hároméves periódus nem ad lehetőséget a művészeti kibontakozásra, ezért többeknek további egy ciklust szavaztak meg.

A művészek a telepen 12 művészlakásban alkothatnak, amelyek közül tízet pályáztattak most meg, egyet ugyanis a jövőben is fenntartanak a Derkovits-ösztöndíjas fiatal képzőművészek számára, továbbá egyet vendégműteremként használnak.

Minden olyan képzőművész jelentkezhetett, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kellett elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni. A műtermek használatának havi átlagos költsége – a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt – 20–40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.

A művésztelep története

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ’70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte – és jegyezi ma is – magát. A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található 2013-tól.

 

A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is. A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről – főként a nagybányai művésztelep alapítóiról – kapta a nevét.

 

Forrás: Kultúra.hu/Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

 

  • Folytatódik a Pajtaszínház

    Folytatódik a Pajtaszínház, amely amatőr színjátszó körök indítását támogatja olyan településeken, ahol korábban nem volt ilyen tevékenység. A program első évében, 2015-ben hat megyében huszonnégy településen alakultak amatőr színtársulatok, tavaly már az ország mind a tizenkilenc megyéjében. Ezúttal újabb 19[…]

  • Ingyenes az Ige-Idők című kiállítás

    A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének terhére a november 5-ei zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 17-én Budapesten.A szimbolikus gesztussal minél több embert[…]

  • Fesztiválkedvencek a 14. Verzión

    Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.