Deim Pálra emlékezünk

A kortárs magyar festőművészet egyik kiemelkedő és meghatározó alakjára: Deim Pálra emlékeztek Szentendrén április 25-én a MANK Galériában, ahol megnyitották az In Memoriam Deim Pál című kiállítást. A művész az élet nagy kérdéseit kutatta és jelenítette meg alkotásaiban, melyeket a műterméből most a kiállítótérbe költöztettek, hogy a nagyközönség is találkozhasson velük.

 

Öröm és szomorúság is egyszerre ez az alkalom, hiszen láthatjuk Deim Pál csodálatos műveit, ugyanakkor érezzük a nagy művész hiányát, aki csaknem egy éve hagyott itt bennünket – mondta el köszöntőjében dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója, majd átadta a mikrofont Gyürk Dorottyának. Szentendre Város kulturális alpolgármestere beszédében felelevenítette Deim Pál alakját. Mint megfogalmazta: amikor kedves barátaink, rokonaink hagynak itt bennünket, még sokáig az emlékükbe botlunk. Apró gesztusok idézik fel személyüket. A tevékeny alkotóemberek arról ismerhetők fel, hogy haláluk után is intenzív marad jelenlétük a közösség életében. Ők azok, akik formálják és alakítják a világot maguk körül, és ők azok, akik nyomot hagynak kőben, fában, vásznon, emberi lelkekben, közösségi rituálékban – hangsúlyozta Gyürk Dorottya, hozzátéve: Deim Pálhoz neki is számtalan kedves emléke fűződik. Felidézte: a művész a városáért aggódó, mindig tettre kész szentendrei polgár volt, aki kezdeményezte a MűvészetMalom létrejöttét, és a megvalósulásig bábáskodott felette. Olyan szentendrei művész volt, aki őszintén érdeklődött a kollégái teljesítménye iránt – emelte ki a kulturális alpolgármester.

Öröm és szomorúság is egyszerre ez az alkalom, hiszen láthatjuk Deim Pál csodálatos műveit, ugyanakkor érezzük a nagy művész hiányát, aki csaknem egy éve hagyott itt bennünket – mondta el köszöntőjében dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója, majd átadta a mikrofont Gyürk Dorottyának. Szentendre Város kulturális alpolgármestere beszédében felelevenítette Deim Pál alakját. Mint megfogalmazta: amikor kedves barátaink, rokonaink hagynak itt bennünket, még sokáig az emlékükbe botlunk. Apró gesztusok idézik fel személyüket. A tevékeny alkotóemberek arról ismerhetők fel, hogy haláluk után is intenzív marad jelenlétük a közösség életében. Ők azok, akik formálják és alakítják a világot maguk körül, és ők azok, akik nyomot hagynak kőben, fában, vásznon, emberi lelkekben, közösségi rituálékban – hangsúlyozta Gyürk Dorottya, hozzátéve: Deim Pálhoz neki is számtalan kedves emléke fűződik. Felidézte: a művész a városáért aggódó, mindig tettre kész szentendrei polgár volt, aki kezdeményezte a MűvészetMalom létrejöttét, és a megvalósulásig bábáskodott felette. Olyan szentendrei művész volt, aki őszintén érdeklődött a kollégái teljesítménye iránt – emelte ki a kulturális alpolgármester.

„Mint művészt, nagyon nagyra tartom Deim Pált” – fogalmazta meg Bukta Imre a megnyitó után a Kultúra.hu-nak. „Csak remekművek jöttek ki a kezei alól, és mint ember is példakép előttem a maga tisztességével, emberközeliségével, nagyon finom humorával. Én nagyon szerettem.”

A gyűjtemény tulajdonosa a Deim-család, melyet Deim Pál fia és örököse, Deim Péter kezel. Az örökös a kiállításmegnyitóra is ellátogatott. Lapunknak elárulta: a tárlaton látható anyag az édesapja utolsó 10-15 évének munkája, amely egyenesen a műterméből érkezett ide. Az összes nagy képet sikerült elhozniuk. Közülük a Fa című festményt emelte ki, melyhez külön élményei is kötődnek. „Apám sírja fölött áll ez a borostyánnal benőtt akácfa. A családdal minden halottak napján ellátogattunk a temetőbe, és egy este folyamán meglátta édesapám a sötétben a fát a család sírjánál, és rögtön egy Golgota-kép fogalmazódott meg benne – így született meg a mű, melynek érdekessége, hogy a vízszínt körülbelül 70 centire van a vászon aljához képest, és ami alatta van, az már a sírgödör. Mintha onnan tekintenének fel az elhunytak a fára. Drámai hatású, de ha végignézünk a tárlaton, látjuk, hogy a többi kép is drámai, humánus témát ragad meg.”

„Mint művészt, nagyon nagyra tartom Deim Pált” – fogalmazta meg Bukta Imre a megnyitó után a Kultúra.hu-nak. „Csak remekművek jöttek ki a kezei alól, és mint ember is példakép előttem a maga tisztességével, emberközeliségével, nagyon finom humorával. Én nagyon szerettem.”

A gyűjtemény tulajdonosa a Deim-család, melyet Deim Pál fia és örököse, Deim Péter kezel. Az örökös a kiállításmegnyitóra is ellátogatott. Lapunknak elárulta: a tárlaton látható anyag az édesapja utolsó 10-15 évének munkája, amely egyenesen a műterméből érkezett ide. Az összes nagy képet sikerült elhozniuk. Közülük a Fa című festményt emelte ki, melyhez külön élményei is kötődnek. „Apám sírja fölött áll ez a borostyánnal benőtt akácfa. A családdal minden halottak napján ellátogattunk a temetőbe, és egy este folyamán meglátta édesapám a sötétben a fát a család sírjánál, és rögtön egy Golgota-kép fogalmazódott meg benne – így született meg a mű, melynek érdekessége, hogy a vízszínt körülbelül 70 centire van a vászon aljához képest, és ami alatta van, az már a sírgödör. Mintha onnan tekintenének fel az elhunytak a fára. Drámai hatású, de ha végignézünk a tárlaton, látjuk, hogy a többi kép is drámai, humánus témát ragad meg.”

A kiállítás kurátorai Szepes Hédi és Nevelő Judit művészettörténészek. A tárlatot 2017. május 21-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, hétvégén 10 és 17 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.

Forrás: Kultúra.hu/Wéber Anikó

  • Felújítják a római kori műemléket

    Összesen 120 millió forinttal támogatja a kormány a Nemesvámos-Balácapusztán feltárt római kori villagazdaság védőépületeinek állagvédelmét és felújítását. A munkálatok révén biztosítható a műemléki és régészeti védelem alatt álló kulturális örökség fennmaradása, valamint a romemlék méltó bemutatása.A Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményeként[…]

  • Világszínvonalú kerámiaművészet

    Azt, hogy a magyar kerámiaművészet magas fokú, és a világ legjobbjaival tart lépést, elsősorban a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdiónak köszönhetjük. Munkásságuk világhírű, Japánból, az Egyesült Államokból és Ausztráliából ugyanúgy érkeznek ide alkotók, mint a magyar egyetemekről. Ha még nem ismered[…]

  • Régi mesterségekkel ismerkedhetünk

    Hogyan készült a Notre Dame kapuja? Miként születik a halbőrtáska? Jól állna nekünk a mongol népviselet? Megtudhatjuk, ha ellátogatunk a hétvégén a Mesterségek Ünnepére. Idén is elárasztják a világ kézműves mesterei a Budavári Palotát augusztus 20-a alkalmából. Találkozhatunk mamutcsontfaragóval, üzbég[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.