Alkotóművészet

Tekintélyes kötet, látványos összefoglaló. Nagyvonalú számvetés a mögöttünk hagyott esztendőről. Efféleképpen jellemezhető a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság évkönyve, amely a hazai művészeti élet minden szegmensébe elkalauzolja olvasóit, s így olyasmit is megmutat, amiről nem is gondoltuk, hogy ott van.

Ami alkotás és művészet
Mielőtt azonban elmondanám a kötettel kapcsolatos legfőbb csodálkoznivalókat, érdemes megemlíteni, hogy a kiadó, a MANK az egyetlen olyan nonprofit gazdasági társaság az országban, amelynek deklaráltan az a feladata, hogy az alkotóművészetet és az alkotóművészeket szolgálja. Ezt pedig leginkább úgy teszi, hogy mindenféle módon támogatja a művészeket: alkotóházakat és művésztelepeket üzemeltet, ösztöndíjakat kínál, pályázatokat bonyolít, kiállításokat szervez és így tovább, és így tovább. Ráadásul –, hogy végre kiderüljön a mindenkit évek óta furdaló kérdés – a köztéri szobrokról, és egyéb műalkotásokról is ez a szervezet ad ki szakvéleményeket.
Sejthető ezek után, hogy a magyar alkotóművészek közösségének kötete szinte mindenre kiterjed, ami alkotás és művészet. A kiadvány több mint harminc interjút tartalmaz. Festők, szobrászok, iparművészek, fotóművészek, írók és költők, zenészek nyilatkoznak benne az elmúlt esztendő egy-egy fontos vagy érdekes eseményéről, gondolatáról, gyötrelméről, kérdéséről, vagy éppen sikeréről, eredményéről, felemelő, magasztos pillanatairól. 
A képzőművészet témájában Aknay János, Farkas Ádám, Ledényi Attila és Dan Reisinger szólal meg a kötetben, míg az iparművészeti fejezetben mások mellett Cselovszki Zotlán, Mascher Róbert és Selján Márk Endre gondolatai olvashatók. A fotóművészetről Benkő Imre, Puklus Péter, Bahget Iskander, Alapfy László és Fazekas István nyilatkozott a szerzőknek. Az irodalmi fejezetben Szentmártoni Jánossal olvasható interjú összegzi a nemzetközi könyvvásárokat, de az Írószövetség elnöke megosztja gondolatait a MANK szervezésében megvalósuló rendhagyó irodalomórákról is, valamint megemlékezik Csoóri Sándorról, Esterházy Péterről és Oláh Jánosról. Emmellett a fejezet egy-egy Konrad Sutarskival és Lackfi Jánosal készült interjút is tartalmaz. A zene témájában Szamosi Szabolcs és Strausz Kálmán szólalt meg, míg Káel Csaba a Bartók-emlékévről, Selmeczi György pedig Kocsis Zoltánról emlékezik meg.

Magasztos és hétköznapi
A kötet – mint ahogyan az efféle kultúraszervező, kultúrairányító intézmények kiadványaitól az elvárható – a művelődéspolitika legfontosabb kérdéseit is körüljárja. Nyilatkozik benne miniszter, államtitkár, akadémikus és megannyi reprezentánsa a művészeti közéletnek. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntője mellett olvasható egy interjú a művészetek párhuzamos működéséről Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével; míg a Művészek hazánk követei című interjúban Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszél.
S persze a magasztos gondolatok mellett helyet kapnak benne azok a nagyon is hétköznapi – ám az alkotómunka szempontjából korántsem mellékes – kérdések, mint amilyen például az alkotóházak és művésztelepek által kínált kedvezmények, a Kaszás Attila-díj, a művészeti ösztöndíjak elérhetősége is foglalkozik
Külön érdekesség, hiszen ritkán adódik ilyen nagy volumenű programsorozat kulturális életünkben, a Zrínyi-emlékévről közölt összefoglaló. Aki nem követte tudatos figyelemmel Szigetvár négyszázötven esztendővel ezelőtt lezajlott heroikus védelmélnek emlékezetével összefüggő események sorát, az döbbenten állapíthatja meg, milyen gazdagon tisztelegtünk az egykori hősök előtt. A Zrínyi-emlékév kapcsán Pálfi Gézával, Fodor Pállal, Varga Szabolccsal és Kőnig Frigyessel olvasható interjú a MANK kiadványában.

Polgári műveltség
Mindent összevetve kötetünk egyfajta keresztmetszet, valamiféle pillanatfelvétel, reprezentatív, de nagyon is jelen idejű összefoglalása a kortárs kultúrának, s így elsősorban az érintettek, az alkotók, a művelődésszervezők érdeklődésére tarthat számot. Kell ehhez az évkönyvhöz valami nagyon elszánt rajongás, a kultúra iránti rendületlen elköteleződés, olyan polgári műveltség, ami ma már keveseknek sajátja. 
Olyasféle kiadvány az Alkotóművészet 2016, amelyet szívesen megmutatnánk minden kultúrafogyasztónak. Ezért fontos, hogy eljusson a közkönyvtárakba, iskolai könyvtárakba, intézményi könyvtárakba, ahol éppen olyan természetességgel lehet levenni a polcról, mint amilyen természetességgel a MANK szervezete teljesíti embert próbáló küldetését. 

Forrás: konyvkultura.kello.hu

  • Folytatódik a Pajtaszínház

    Folytatódik a Pajtaszínház, amely amatőr színjátszó körök indítását támogatja olyan településeken, ahol korábban nem volt ilyen tevékenység. A program első évében, 2015-ben hat megyében huszonnégy településen alakultak amatőr színtársulatok, tavaly már az ország mind a tizenkilenc megyéjében. Ezúttal újabb 19[…]

  • Ingyenes az Ige-Idők című kiállítás

    A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének terhére a november 5-ei zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 17-én Budapesten.A szimbolikus gesztussal minél több embert[…]

  • Fesztiválkedvencek a 14. Verzión

    Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.