Alkotóművészet - kötetben

„Összművészeti törekvést valósítottunk meg” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a szervezet Alkotóművészet 2016 című kiadványának bemutatóján április 4-én a FISE Galériában. Az évkönyv különféle művészeti témákkal és eseményekkel kapcsolatban több mint 30 interjút tartalmaz.

Jánosi Zoltán és dr. Hóvári János

Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója bevezetőjében elmondta: a századfordulón minden komolyabb, művészetekkel foglalkozó intézmény megjelentetett egy évkönyvet. A MANK ezt a hagyományt folytatva adta ki a kötetet, mely azzal a céllal született, hogy „egyrészt nyomot hagyjunk, másrészt megtiszteljük, elismerjük egymást” – mondta a főigazgató. Hozzátette: összművészeti törekvést valósítottak meg.

Rácz András, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft., amely az évkönyvek terjesztéséért felel, munkatársa elmondta: mély kulturális öntudattal kell rendelkeznie annak, aki megvásárolja ezt a kötetet, és „sajnos kevés ilyen ember van”. Ezért a közkönyvtárakba és az iskolai könyvtárakba mindenképpen fognak eljuttatni példányokat.

Szentmártoni János és Verebes György

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, hogy olyan értékes kiadványról van szó, amely maradandó és időtálló, mely kicsit a lelkivilágunk keretmetszetét is adja. A könyvben az Írószövetség számot vet a munkájával, és képet ad a jövő művészeinek is arról, hogyan kell alkotniuk – jegyezte meg.

Verebes György képzőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője szerint a könyvben olyan közösségben, a kötet lapjain van jelen az alkotók jelentős része, amely szinte „fizikai helyszínnel ér fel”.

Jánosi Zoltán, a Magyar Napló főszerkesztője a kötetről megjegyezte: összefogja mindazt a törekvést, amelyet a MANK képvisel, vagyis, hogy a különböző művészeti ágak kommunikáljanak egymással. Mint mondta: „az alkotó gondolkodás mindig divat”.

Mascher Róbert iparművész, a FISE elnöke megtisztelőnek nevezte, hogy helyet kaptak a könyvben. Hiszen „nagyon fontos, hogy az emberek tudjanak rólunk, iparművészekről”.

dr. Hóvári János és Mascher Róbert

A beszélgetés résztvevői körbejárták az utánpótlás kérdéskörét is. Szentmártoni János elmondta, hogy két, fiatal írókat, költőket tömörítő szervezet van jelenleg: a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör. Ezek mellett a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága létezik mint írókat és költőket a tagjaik sorában tudó egyesület, ám azt tapasztalják, hogy a rendszerváltás után született fiatalokat nem vonz egy ilyen struktúrában működő szervezet.

Jánosi Zoltán ugyanakkor hozzátette: a Magyar Napló szerkesztőségében 35-40 éves fiatalokkal van körülvéve, aminek kifejezetten örül, probléma azonban szerinte is van. „Az irodalom maga az irodalmi élet, csakhogy az ilyen összejöveteleken egyre kevesebb fiatal vesz részt. Az író-olvasó találkozókon például alig van – akár magyar szakos – egyetemista, fiatal. Pedig nagyon is vissza kellene adni az irodalomban való részvétel becsét a fiataloknak. „Azt, hogy az irodalomi élet, az irodalom művelése, hallgatása, az odafigyelés érték” – hangsúlyozta a főszerkesztő.

Verebes György és Jánosi Zoltán

Verebes György szerint a képzőművészetben a mester-tanítvány viszony kialakítása a kulcs, hiszen lényeges, hogy a generációk közötti különbségeket át lehessen hidalni.

„Küzdeni kell a fiatalokért, és ebben nagy felelőssége van az idősebb generációknak. Nekünk kell szocializálnunk őket” – mondta dr. Hóvári János. Hozzátette: a tartalmat viszont – hogy számukra is fogyasztható legyen – át kell transzformálni az új, digitális világ igényei szerint.

Mascher Róbert úgy vélte: valóban nehéz a fiatalokat mozgósítani, ám fontos, hogy „együtt kell fáradozniuk az alkotóművészeknek azért, hogy a társadalom elfogadja őket. Ilyen szempontból az időseknek és a fiataloknak össze kell tartaniuk” – zárta gondolatát a FISE elnöke.

A több mint 150 oldalas kiadvány a képző- és az iparművészet, a fotóművészt, az irodalom mellett a Zrínyi-emlékévvel, a Kaszás Attila-díjjal, művészeti ösztöndíjakkal, alkotóházakkal és művésztelepekkel is foglalkozik.

A kiadványban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntője mellett olvasható egy interjú a művészetek párhuzamos működéséről Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével; míg a Művészek hazánk követei című interjúban Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszél.

A képzőművészet témájában Aknay János, Farkas Ádám, Ledényi Attila és Dan Reisinger szólal meg a kötetben, míg az iparművészeti fejezetben mások mellett Cselovszki Zotlán, Mascher Róbert és Selján Márk Endre gondolatai olvashatók. A fotóművészetről Benkő Imre, Puklus Péter, Bahget Iskander, Alapfy László és Fazekas István nyilatkozott a szerzőknek.

Az irodalmi fejezetben Szentmártoni Jánossal olvasható interjú, aki összegzi a nemzetközi könyvvásárokat, de az Írószövetség elnöke megosztja gondolatait a MANK szervezésében megvalósuló rendhagyó irodalomórákról is, valamint megemlékezik Csoóri Sándorról, Esterházy Péterről és Oláh Jánosról. Emellett a fejezet egy-egy Konrad Sutarskival és Lackfi Jánosal készült interjút is tartalmaz.

Verebes György és Mascher Róbert

A zene témájában Szamosi Szabolcs és Strausz Kálmán szólalt meg, míg Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója a Bartók-emlékévről, Selmeczi György pedig Kocsis Zoltánról emlékezik meg.

A Zrínyi-emlékév kapcsán Pálffy Gézával, Fodor Pállal, Varga Szabolccsal és Kőnig Frigyessel olvasható interjú a MANK új kiadványában.

Forrás: Kultúra.hu, Szíjjártó Anita, MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

  • A magyar képregények napja

    Tizenharmadik alkalommal rendezi meg december 9-én a magyar képregények és képregényesek napját, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség. A több mint 30 magyar szerző és kiadó számos újdonsága mellett kapható lesz a ’80-as évek legmeghatározóbb sci-fi képregénye, az Incal (Jodorowsky–Moebius)[…]

  • „Isabelle Huppert etalon a számomra”

    „Felfoghatatlan, hogy ott fogok ülni Juliette Binoche és Isabelle Huppert mellett Berlinben, az Európai Filmdíj átadóján” – mondja Borbély Alexandra, akit az utazás előtt értünk el telefonon. Az, hogy ki kapja a legjobb női főszereplőnek járó elismerést, december 9-én derül[…]

  • Decembertől épül a Néprajzi Múzeum

    Még 2017 decemberében elkezdődik a Néprajzi Múzeum építése a Városliget melletti Ötvenhatosok terén a Liget Budapest Projekt keretében. Baán László miniszteri biztos emlékeztetett, hogy a Néprajzi Múzeum tulajdonképpen hazatér a Városliget mellé, hiszen a Ligetben mutatkozott be először, majd a[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.