Tisztelet a művésznek

Hommage á Ferenczy Károly címmel nyílt kiállítás március 8-án a szentendrei MANK Galériában a festőművész halálának 100. évfordulója alkalmából. A tárlaton a nagybányai iskola vezéralakjától öt festmény látható, a további képek pedig olyan kortárs művészek munkái, akik Ferenczy Károly (1862–1917) szellemében alkottak.

 Bárdosi József művészettörténész

A kiállítást Bárdosi József művészettörténész nyitotta meg, aki elmondta: a most a MANK Galériában látható művek közül az öt Ferenczy-festményt a szentendrei Ferenczy Múzeum adta kölcsön, míg a többi alkotás egyik részét 2006-ban a Szombathelyi Képtárban, másik részét pedig 2007-ben a Magyar Nemzeti Galériában állították ki.

 Mint kiemelte: a festmény a legjellegzetesebb műalkotás, műforma, technika napjainkban is. „Ferenczy festészete – a nagybányai festészet – bár kicsit időn túli volt, az a korszerűségnél sokkal többet mond az életről, a valóságról, amelyek nem múlandó kategóriák” – tette hozzá a művészettörténész.

„Az időn túli kifejezés számomra azt jelenti, hogy az időn túl jelenségek, mint a művészettörténet alkotásai, nemcsak a maguk korában, hanem azon túl is érvényesek. Ez teszi azokat időszerűvé. Mint ez a kiállítás is bizonyítja, Ferenczy Károly festészete visszhangra és méltó folytatásra talált korunkban” – foglalta össze Bárdosi József.

Dr. Hóvári János, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Kft. főigazgatója megjegyezte: az, ami a különböző korszakokban Nagybányához tartozott, a magyar kultúrtörténet olyan csodálatos világa, amelynek velünk kell élnie, és velünk is él ma is.

Ferenczy Károly: Őszi Izvora

Ferenczy Károly ’80-as évek végén készült alkotásain a természet és az ember lírai kapcsolata jelenik meg, a festőt a valeur, a folthatás kérdései izgatták. Tudatos művész volt, célját 1903-ban megnyílt kiállításának katalógusában, így összegezte: „kolorisztikus naturalizmus, szintetikus alapon”. A közvetlen élményt, a látvány naturalizmusát akarta a stílusteremtéshez szükséges egyöntetű festői látásmóddal szintetizálni. A konkrét tapasztalattól való távolságtartását jelzi képein a „tájélmény” megjelentetése, amely nem azonos a természet naturalista lefestésével, hanem az elsődleges látvány egyfajta lírai átfogalmazását jelenti. Így válik a látvány látomássá, amely olykor panteisztikus érzéseket ébreszt. Festményein az emberi alak elveszíti különállását, és végül különösségétől megfosztva a természet egyenértékű részévé válik. Ferenczy Károly pályája Nagybánya jelképe, a nagybányai eszmék példaértékű modelljévé saját festői formanyelve, egyéni művészete vált. Festőtársai és követői az ő eredményeit asszimilálták műveikben.

Konkoly Gyula: Anyám és Judit

A Hommage á Ferenczy Károly című kiállítás főszereplői olyan festőművészek – élő klasszikusok és a fiatal nemzedék képviselői –, akik a kortárs stílusok sokszínű kavalkádjában a par excellence festészetet képviselik. A képek fényszínről, valeurről, atmoszféráról, komplementer színhatásokról szólnak. Az átélt természeti élmény felidézése érdekében szabadon élnek valamennyi festői kifejezésmóddal. Valamilyen módon mindnyájuk a nagybányai hagyomány folytatója. A kiállításon – Ferenczy Károly öt eredeti műve mellett, melyek többsége az úgynevezett „szentendrei” korszakában (1889–1892) készültek – Balogh Gyula, Károlyi Zsigmond, Konkoly Gyula, Lajta Gábor, Kondor Attila, Kovács Lehel, László Dániel, Merényi Dávid és Szabó Ábel festményei szerepelnek, akik a tájképfestészet visszahódítását, a klasszikus értelemben vett figuralitás újrafelfedezését, a hagyományos plein air jellegű, illetve zsáner-típusú ábrázolás újraértelmezését tekintik művészi irányvonalnak.

A tárlat április 2-áig tekinthető meg a MANK Galériában. A kiállításról további képek ezen a linken érhetők el.

Forrás: Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

A tárlat megnyitóján készült képek megtekinthetők ezen az oldalon.

  • Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt

    Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították utolsó útjára február 17-én délután válaszúti otthonából az élete 92. évében elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bujdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős[…]

  • Először hazánkban A rajnai sellők

    Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A[…]

  • Éjszakai tájak a Ludwigban

    Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.