Ismét lehet pályázni a Szentendrei Régi Művésztelep műtermeire

A Szentendrei Régi Művésztelep műtermeire ír ki három év után ismét pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A műtermek kialakításukból adódóan elsősorban festőművészek számára alkalmasak, de művészeti ág megkötés nincs.

Minden olyan képzőművész jelentkezhet, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kell elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját.  A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni.

A műtermek használatának havi átlagos költsége – a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt – 20-40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.


 

A művésztelep története

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ’70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte – és jegyezi ma is – magát. A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. 2013-tól a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található.

 A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is. A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről – főként a nagybányai művésztelep alapítóiról – kapta a nevét.

 

 

Műtermek

Hollósy Simon Műterem

Hollósy Simon (1857–1918) festőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója. A festőművész a naturalizmus, a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője volt. Az iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn dolgozott.

Jeges Ernő Műterem

Jeges Ernő (1898–1956) festőművészelsődleges célja a magyar történelmi festészet megújítása volt. Pályája során plakátokat tervezett, tájképet festett, freskókat készített. Bibliai témájú festményeit kiállításokon mutatta be, műveit a legnagyobb magyar közgyűjtemények őrzik. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

Paizs Goebel Jenő Műterem

Paizs Goebel Jenő (1896–1944) festőművész a 20. század első felének modern képzőművészetét képviselte. Párizsban ösztöndíjasként alkotott, majd a franciaországi Barbizonban tanulmányozta Paál László festészetét. Nagybányai alkotói korszaka után vált a Szentendrei Művésztelep egyik alapítójává.

Bánovszky Miklós Műterem

Bánovszky Miklós (1895–1995) festőművész Csermitzky Tihamér müncheni magániskolájában tanult, majd 1915-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az 1920-as évektől Szentendrén dolgozott, alkotásait a szentendrei művészek csoportos kiállításain és külföldön szerepeltette. Szintén a Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

A Kecsemét Műterem főként Iványi-Grünwald Béla nevéhez köthető, aki szintén a nagybányai művésztelep egyik alapítója volt. Iványi-Grünwald Béla volt az első vezetője az 1909-ben létrehozott kecskeméti művésztelepnek, amely kisebb megszakításoktól és átalakításoktól eltekintve a mai napig az alkotást szolgálja.

Bánáti Sverák József Műterem

Bánáti Sverák József (1897–1951) festőművész a Miskolci Művésztelep után tanulmányutat tett Münchenben, 1936 és 1937 között pedig Rómában. Művészetét a legújabb kutatások fedezték fel. Korai plein air képeit finom színhasználat jellemezte. Bibliai témájú képein a szentendrei hangulatot idézte magyar kosztümökkel. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

Heintz Henrik Műterem

Heintz Henrik (1896–1955) festőművész Réti István növendéke volt 1919 és 1926 között. Már pályakezdése idején kitűnt egyházművészeti alkotásaival. Egyszerre festett naturalista táj- és városképeket, valamint trecento és a quattrocento hatását mutató egyházművészeti alkotásokat. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

Pándy Lajos Műterem

Pándi Lajos (1895–1957) festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, majd Réti István tanítványa volt, 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának megalapításában, 1945 után hagyta el a művésztelepet.

Rozgonyi László Műterem

Rozgonyi László (1894–1948) festőművészről festészetét főként az útkeresés jellemezte. Hatással volt rá a nagybányai plein air, a római iskola neoklasszicizmusa és a finom kolorizmusa. Az 1940-es években konstruktív jellegű tájképeket és csendéleteket festett, a figurális ábrázolása és a portréfestés is erőssége volt. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

Ónodi Béla Műterem

Ónodi Béla (1900–1991) festőművész Nagybányán és Kecskeméten is alkotott. 1926-tól dolgozott a Szentendrei Művésztelepen, gyakori témája volt a szentendrei városkép és a környező tájak. A harmincas évektől haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használt, képeit a látványt feloldó fény- és színjáték jellemezte.  A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

 

A pályázattal kapcsolatban további információ: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPF.pdf

A pályázati adatlap letölthető: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPA.pd

  • Kié a legtöbb elismerés?

    A budapesti Katona József Színház kapta a legtöbb elismerést, a Miskolci Nemzeti Színházé pedig a legjobb előadás díja lett a Színházi Kritikusok Céhének szeptember 21-én este megrendezett díjátadóján. A Színikritikusok Díját 38. alkalommal ítélte oda a Színházi Kritikusok Céhe az[…]

  • Átadták a Szép Ernő-díjakat

    Az elismerést Zalán Tibor és Visky András kiemelkedő drámaírói és színházi tevékenységéért vette át, míg Lengyel Annát dokumentumszínház alapításáért és működtetéséért díjazták. A drámaírókat jutalmazó Szép Ernő-díjakat a magyar dráma napján, szeptember 21-én adták át a Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott[…]

  • Kína az Andrássy úton

    Miért szeretjük a varázslatos Keletet? Talán mert misztikuma, kincseinek tárháza kimeríthetetlen. Mindig újabb izgalmas, a miénktől eltérő felfedezésre bukkanunk. Eközben talán nem is sejtjük, mennyi párhuzam szövi át a magyar és a keleti kultúrát. Most ebből kaphatunk ízelítőt a Hopp[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.