Az alkotótelepek története

Ösztöndíjat ad a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a magyarországi alkotótelepek történetének tudományos feldolgozására – mondta Fekete György, az MMA elnöke február 18-án a magyarországi alkotótelepek állami és önkormányzati támogatásáról, társadalmi elfogadottságáról és eredményeiről szóló, 25. Országos Symposion Találkozón.

Az eseményen Fekete György hangsúlyozta: a magyar művésztelepi és Symposion mozgalom a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől a rendszerváltásig „a szocializmus kalodájába beszorított” művészeti világ párját ritkító európai teljesítménye volt. A magyar alkotóművészet az alkotótelepi mozgalma révén tudott szinkronban maradni a világgal – tette hozzá. Az MMA elnöke felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az alkotótelepek történetének tudományos feldolgozása azonban szinte egyáltalán nem történt meg, ezért meg kell kérdezni a mozgalom kezdetének képviselőit, hogy mi történt akkor, továbbá bele kell helyezni képzőművészet, iparművészet akkori eseményeit egy politikai világba.

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjat fog adni arra, hogy az alkotótelepeknek történetét tudományosan feldolgozza – mondta Fekete György, kiemelve, hogy az alkotótelepek történetének feltárására azonban csak 2-3 év áll rendelkezésre, mivel azt követően már nem fognak élni azok, akik abban a „hőskorban” voltak tevékenyek. Felidézte: az MMA felhatalmazást kapott arra, hogy a kormánynak körülbelül fél év alatt 15-20 évre előre kialakítható kulturális stratégiai tervet készítsen. Úgy fogalmazott: tudatni kell a tízmillió magyarral és a külföldön élő négymillió magyarral, hogy „itt olyan dolgok történnek a művészet területén”, amelyeket nem méltányolnak eléggé a világban, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására is ki kell találni egy stratégiát. „Tíz-tizenöt év múlva úgy kellene beszélni Magyarországról Európában és a világon, hogy ha valami különlegeset akarsz, menj el Magyarországra. Ez pedig nem a világ követése, hanem a világ megelőzése szellemi értelemben, és vannak olyan művészeti ágak, ahol ez már sikerült” – jelentette ki az MMA elnöke.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a magyar kormány 2012 óta 1,6 milliárd forintot fordított arra, hogy a magyarországi alkotóházak, művésztelepek megújuljanak és nyugodt körülményeket biztosítsanak az alkotások létrejöttéhez. Hozzátette: idén 100 millió forinttal támogatja az állam az alkotóházak megújulását. Fontosnak nevezte, hogy ne csak az épületek megújítását, hanem a programok megvalósítását is támogassák. A Nemzeti Kulturális Alapon keresztül 2014 és 2016 között mintegy 70 millió forintot fordítottak az alkotóműhelyek tevékenységére, egy-egy alkotótábor létrejöttére. Ez a pályázati lehetőség folytatódik, az alkotótáborok programjainak megvalósításához további forrásokat ad az állam. A helyettes államtitkár azt mondta: a kultúra szerepe egyre hangsúlyosabbá válik a mai világban. A művésztelepeken létrejött alkotásoknak a kulturális alapellátás részeként el kellene jutniuk a legkisebb falvakig, a hátrányos helyzetű településekre.

Halász János országgyűlési képviselő, az MMA Felügyelő Testületének elnöke kérdést fogalmazott meg beszéde elején, mégpedig, hogy a magyar alkotóművészetnek van-e kellő intézményesítése, biztosít-e az állam annyi intézményt, amennyire szükség van. „A válasz az érintettek szerint valószínűleg nemleges. De milyen intézményhálózat kellene, és az miért jó az adott területnek? Például nagyszerű magyar színházi hálózattal büszkélkedhetünk, több száz éves hagyománnyal, 50-100 kilométerenként kőszínházakkal, állandó társulattal. Ekkora intézményhálózat sok támogatást igényel, és ezen intézményrendszer nélkül nem kaphatna a terület ilyen jelentős támogatásokat. Úgy látom, az állami működésben kulcskérdés, hogy hol vannak intézmények” – fogalmazott Halász János. Hozzátette: a gazdag intézményhálózat kiépítésében jelentős szerep jut a művésztelepeknek, amelyek mellé a működésre is garanciát nyújtó infrastruktúrát kell kiépíteni.

Az országban működő művésztelepek mozgást, dinamizmust adnak, a művészettörténet és a művészetek felé terelik az ott lakókat – mondta Dr. Hóvári János, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója. A helyi infrastruktúrát akkor lehet hasznosítani, ha oda élet költözik. Mindez talán biztosítékot jelentene arra is, hogy a köztéri alkotások, mint például Kő Pál mohácsi emlékparkban elhelyezett fantasztikus faragásai fennmaradjanak.

 

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

  • Orhan Pamuk Nobel-díjas író Budapesten

    „Egy regénynek nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról kell szólnia” – fogalmazott Orhan Pamuk Nobel-díjas török író április 21-én Budapesten. A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezett író nem politikusokról, uralkodókról írja meg könyveit, a történelemről inkább az átlagemberek[…]

  • Teátrum nyílt a pesti Broadwayn

    Új, izgalmas színháztérrel bővült a budapesti Broadway. Megnyitották a nagyközönség előtt április 20-án a Kálmán Imre Teátrumot, amely a Budapesti Operettszínház kamaratermeként fog működni. Az egykori Moulin Rouge helyén elsőként Kálmán Imre egyik művével, a Riviera girl-lel találkozhat a nagyérdemű,[…]

  • A kalóz az Operában

    A Manon, A hattyúk tava, A diótörő és a Don Quijote után újabb nagyszabású balettelőadás, A kalóz premierjének helyszíne lesz április 21-én az Operaház. A darab koreográfiáját Petipa és Szergejev nyomán Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás készítette. A Magyar Nemzeti[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2017 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.